1955. január 1. Az államvédelmi szervek ügynöki munkájának alapelvei

Belügyminisztérium                                                                     Szigorúan titkos,

3-1471/54.                                                                               Különösen fontos!

 

Jóváhagyom:

 

Piros László áv. altbgy.

a Magyar Népköztársaság Belügyminisztere

Budapest, 1955. január 1.

 

Az államvédelmi szervek ügynöki munkájának alapelvei

 

A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma államvédelmi szerveinek munkáját a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Kormány vezetése alatt szervezi és hajtja végre. Munkájáról az MDP Központi Vezetőségének és a Kormánynak számol be. A Belügyminisztérium államvédelmi szervei munkájának alapját a Párthoz, a Kormányhoz, a Hazához, a néphez való hűség képezi.

A Belügyminisztérium államvédelmi szervei hivatottak arra, hogy a Magyar Népköztársaság állambiztonságával kapcsolatos feladatokat elvégezzék. Védelmezzék a munkásosztály és a dolgozó nép érdekeit, betartsák a szocialista törvényességet.

 

A Belügyminisztérium államvédelmi szerveinek feladata:

1.        Harcolni az imperialista hírszerzőszervek ügynökségei ellen. Felderíteni az imperialista hírszerzőszervek szándékait, terveit, módszereit, valamint az országba való bejutásuknak csatornáit és kapcsolatait. Megfelelő időben leleplezni és megakadályozni az imperialista hírszerzőszervek aknamunkáját.

2.        Felderíteni és megakadályozni a kémek, terroristák, diverzánsok, szabotőrök és egyéb államellenes bűnözők tevékenységét az ország területén. Felderíteni az illegalitásba vonult reakciós szervezeteknek és csoportoknak az imperialista hírszerzőszervekkel és ellenséges – országon kívüli – szervezetekkel való kapcsolatát.

3.        Megvédeni a fegyveres erőket a kémek, diverzánsok, terroristák és reakciós elemek behatolásától.

4.        Megakadályozni a kémek, diverzánsok, terroristák, kártevők és egyéb ellenséges elemek, bűnözők ipari objektumokba (elsősorban a hadiipari objektumokba), vasúti és vízi közlekedési, mezőgazdasági objektumokba, tudományos intézményekbe, szervezetekbe, bel- és külkereskedelmi szervekbe és a népgazdaság egyéb fontos objektumaiba aknamunka végzése céljából való behatolását. Felderíteni és megakadályozni aknamunkájukat.

5.        Megőrizni és elősegíteni az államtitkok védelmét az országban. Megakadályozni az ellenséges elemek titkos objektumokba való bejutását. Felderíteni és megakadályozni az ellenség ilyen irányú aknamunkáját.

6.   Államellenes bűnözők előállítása, őrizetbe vétele, leleplezése és bíróságnak való átadása.

Az operatív beosztottak és vezetők rendelkezésére álló különleges, titkos eszközök felhasználásától és felhasználási módjától függ a fent felsorolt feladatok sikeres végrehajtása. A rendelkezésre álló egyik alapvető titkos eszköz, amely nélkül az eredményes munka lehetetlen: az ügynökség.

 

Az ügynökség osztályozása

 

Az ügynökség a Belügyminisztérium államvédelmi szerveinek titkos apparátusa. Az ügynökség az operatív beosztottak által végzett helyes vezetés és nevelés mellett alkalmas arra, hogy biztosítsa az imperialista hírszerzők és egyéb ellenséges elemek aknamunkájának megfelelő időben történő felderítését és megakadályozását.

Az ügynök a legkvalifikáltabb titkos munkatárs, aki rendelkezik olyan szükséges személyi tulajdonságokkal, hírszerző lehetőségekkel, közvetlen vagy közvetett kapcsolatokkal az ellenséges kontingens felé, melyek alkalmassá teszik arra, hogy bejusson az ellenséges kontingensbe, és megnyerje az ellenséges kontingens bizalmát.

Az ügynök feladata: az operatív beosztott vezetése alatt felderíteni az imperialista hírszerzőszervek kémeit, terroristáit, diverzánsait, a belső reakció szervezeteit, csoportosulásait, valamint ezek aknamunkáját. Erről értesíti a Belügyminisztérium szerveit. Különleges esetekben, amikor az ügynöknek jelzés adásra lehetősége nincs a készülő terror, diverzió, hazaárulási akcióról, köteles intézkedni a bűncselekmény megakadályozására anélkül, hogy felfedné önmagát mint az államvédelmi szerv titkos munkatársát.

Az ügynököket feladataiknak megfelelően az alábbi osztályozás szerint különböztetjük meg:

1.      Belső ügynök: ellenséges körből szervezzük be. Beszervezéséig esetleg ellensége tevékenységet fejtett, azonban a beszervezés folyamán őszinte vallomást tett saját és társai bűnös tevékenységéről, így beszervezhető. Az ügynök beszervezésének pozitív oldala, hogy helyzetéből kifolyólag módjában áll rendszeresen jelenteni a Belügyminisztérium szervei részére a feldolgozás alatt álló személyek terveit és célkitűzéseit. A Belügyminisztérium szervei a belső ügynöki építésénél a beszervezésen kívül a bevezetést is alkalmazzák. A bevezetés operatív kombináció segítségével történik.

2.      Utazó ügynök: felhasználjuk egyes területeken, az operatív helyzet és az ellenséges elemek tömörülési helyeinek felderítésére. Utazó ügynöknek olyan személyt használunk, aki kapcsolatokkal rendelkezik az ország különböző területein és természetes vagy mesterségesen megteremtett operatív helyzet segítségével behatol az ellenséges körbe. Utazó ügynököt használunk abban az esetben is, ha a Belügyminisztérium helyi államvédelmi szervei nem rendelkeznek megfelelő ügynökkel, vagy a már meglevő ügynökség ellenőrzése szükségessé válik. Felhasználható az utazó ügynök szervezetek, csoportok, vagy egyes személyek feldolgozásánál is.

3.      Beszervező ügynök: feladata a beszervezési jelöltek tanulmányozása. Beszervező ügynököt a beszervezések végrehajtására csak rendkívüli esetekben lehet felhasználni, amikor az operatív beosztott konspiratív okokból a beszervezést nem hajthatja végre.

4.      Kutató vagy felismerő ügynök: felhasználjuk rejtőző kémek, illegalitásban lévő összeesküvők, szervezetek és egyéb államellenes bűnözők felkutatására. Az ügynök feladata megtalálni és megismerni a bűnözőt. Ebből a célból beszervezhetők ellenséges hírszerzőszervek teljesen leleplezett ügynökei, összeesküvő csoportok tagjai, rejtőző bűnözők kapcsolatai. A felismerő ügynökök a belügyminisztériumi szervek munkatársainak konspirált megfigyelése mellett dolgoznak.

5.      Összekötő ügynök: felhasználjuk más ügynökkel való kapcsolat megteremtésére, illetve kapcsolat fenntartására, amikor az operatív beosztott konspirációs, területi vagy egyéb okokból kifolyólag az ügynökkel kapcsolatot nem tarthat. Az összekötő ügynök átveszi a másik ügynöktől a jelentéseket és átadja az operatív beosztott utasítását. Az összekötő ügynöknek önálló eligazításra nincs joga. Összekötő ügynökként beszervezhetők az ügynök rokonai, közeli ismerősei és más ellenőrzött személyek, akikkel szemben az ügynök bizalommal van.

6.      Informátor: felhasználjuk ellenséges személyek felderítésére kapcsolatai és környezete köréből. Az informátorok az ügynöki munka feltétlenül szükséges láncszemei. Jelentéseik alapján mód van arra, hogy elmélyüljön az ügynöki operatív munka. Informátorokat elsősorban megbízható, a demokratikus rendszerhez közelálló lojális személyek közül szervezünk be, valamint olyan személyek közül, akik jelenleg ellenséges tevékenységet nem folytatnak, de múltbeli tevékenységük vagy szociális helyzetük alkalmassá teszik az ellenség bizalmának élvezésére. Informátornak beszervezni nem lehet az MDP szervezeteinek vezetőit és az államapparátus felelős vezető munkatársait. Az MDP tagjait csak kivételes esetekben lehet beszervezni, konkrét céllal, a BM szerveit érdeklő személyek feldolgozására. Az informátorok feladatát hivatali állásuk, érintkezési körük, személyes képességük és tehetségük figyelembe vételével kell megadni. Az informátorokat rezidenturába lehet csoportosítani, vagyis a kapcsolattartást a rezidens végzi. Az operatív beosztott az informátorok munkáját a rezidensen keresztül vagy személyesen irányítja.

7.      Rezidens: a Belügyminisztérium államvédelmi szerveinek titkos munkatársa. Az operatív beosztott utasításainak megfelelően irányítja a kapcsolattartásra átadott informátorokat. A rezidensre hárul az a feladat, hogy fenntartsa a rendszeres, titkos kapcsolatot az informátorokkal, az informátorokat feladatokkal bízza meg, és átvegye a jelentéseket. A rezidens feladatait csak úgy tudja végrehajtani, ha rendelkezik a megfelelő politikai tudással, általános műveltséggel és olyan hivatali állással, amely lehetőséget nyújt az informátorokkal való találkozásra a környezet gyanújának felkeltése nélkül. Rezidensként főleg MDP- és DISZ-tagokat szervezzünk be, akik nem közvetlen feletteseik vagy alárendeltjeik a kapcsolattartásra átadott informátoroknak. Szigorúan tilos rezidensnek beszervezni olyan párttagot, akinek állami beosztásával ez a megbízatás összeegyeztethetetlen. (Pl. személyzeti, ellenőrzési stb. szervek vezetői.)

8.      Az ügynökséggel folytatott normális és minőségi munka biztosítása érdekében a Belügyminisztérium szervei szükséges mennyiségű és konspirált és találkozó lakást szerveznek, amelyek megfelelnek az ügynöki munka követelményeinek. A konspirált és a találkozó lakások tulajdonosai általában MDP- és DISZ-tagok, egyes esetekben pedig alaposan leellenőrzött, megbízható pártonkívüliek.

 

Az ügynökség kiválasztása, tanulmányozása és beszervezése

 

A Belügyminisztérium államvédelmi szervei operatív munkájukat vonalas, objektumi, és területi elv alapján szervezik és folytatják.

A munka sikerét nem csak a világos szervezeti elvek és az operatív erők helyes elosztása határozza meg, hanem az ellenséges kontingensbe bejuttatható ügynökség megfelelő mennyisége és minősége is. Az ügynökséget minden esetben konkrét államvédelmi célokat szolgáló feladatok megoldására kell beszervezni.

A beszervezési jelöltek kiválasztása igen fontos munkafolyamat. Az előzetes tanulmányozás, vagyis a helyes kiválasztás elősegíti az ügynöki apparátus megerősítését, kizárja a kétkulacsos ügynökök, dezinformátorok, árulók és ügynöki munkára alkalmatlan személyek bejutását a hálózatba.

A felületes kiválasztás lehetőséget nyújt az ellenségnek a hálózatunkba való beépülésre.

A beszervezés előkészítése a jelölt sokoldalú tanulmányozásából, életkörülményeinek alapos tisztázásából áll. A tanulmányozás alatt gyűjteni kell a jelöltre vonatkozó környezettanulmány, életrajzi és egyéb jellemző adatokat. Adatokat kell beszerezni barátairól, életmódjáról, politikai beállítottságáról, érdeklődési köréről, stb. Meg kell állapítani a beszervezés helyére való titkos meghívás módját is. Ellenőrizni kell az operatív nyilvántartó osztály hálózati és antidemokratikus elemek kartoték-nyilvántartásában, a rendőrség általános és hálózati, a KEOKH, a XII. osztály és a Külső Figyelési Osztály nyilvántartásában; ezzel biztosítjuk a tanulmányozás sokoldalúságát, egyben megakadályozzuk az ismételt beszervezéseket, ellenséges ügynökök és már előbb kétkulacsosságért, dezinformációért, stb. kizárt ügynökök bejutását a működő hálózatunkba. A tanulmányozás során, ha a beszervezési jelöltre, vagy kapcsolataira vonatkozóan újabb, súlyosan kompromittáló anyagok merülnek fel, az operatív beosztott külön jelentést készít vezetője részére, aki dönt a beszervezési jelölt továbbtanulmányozása ügyében.

A beszervezési jelölt tanulmányozása érdekében – ha szükséges és a lehetőség megengedi – felhasználjuk a külső figyelést, az operatív technikát, a hálózati tanulmányozást és a jelölttel való konspiratív megismerkedést.

Az előzetes személyes megismerkedést konspiratív formában kell végrehajtani. Az operatív beosztott a beszervezési jelöltet életkörülményeihez igazodó természetes ürüggyel hívja meg beszélgetésre.

Kerülni kell a beszervezési jelölttel való előzetes megismerkedés módszerének mechanikus alkalmazását.

A tanulmányozás során meg kell állapítani, hogy milyen alapon lehet beszervezést végrehajtani. Leggyakrabban az ügynökséget a hazafias meggyőződése, vagy a rendelkezésünkre álló ellenőrzött kompromittáló anyagok alapján szervezzük be. A beszervezés végrehajtható a fokozatos beszervezés módszerével is.

Hazafias meggyőződés alapján a titkos együttműködésbe olyan szociális szempontból hozzánk közel álló, a népi demokráciához hű, politikailag megbízható személyek szervezhetők be, akik meggyőződésük alapján szükségesnek tartják, hogy titkosan segítsék a Belügyminisztérium szerveinek munkáját.

Kompromittáló adatok alapján általában az ellenséges kontingensből származó személyeket szervezzük be, akikkel kapcsolatban olyan államellenes, népellenes tevékenységüket bizonyító anyagok állnak rendelkezésünkre, melyek kompromittálják a beszervezendőt.

Az operatív munka gyakorlatában az ügynököket a leggyakrabban ellenséges kontingensből választják ki; kémrezidentúrák, ellenséges csoportok tagjai, vagy olyan személyek közül, akik kapcsolataikon keresztül bejuthatnak az ellenséges kontingensbe.

Azokat a beszervezési jelölteket, akik maguk is folytattak, vagy folytatnak konkrét ellenséges tevékenységet, beszervezni csak akkor lehet, ha a beszervezés előtt őszinte beismerő vallomást tesznek saját és társaik aknamunkájáról. Egyes esetekben, operatív elgondolások alapján az ilyen személyek beszervezése részleges beismerés esetén is lehetséges.

Az ellenséges kontingensből, körből beszervezett ügynökök munkáját állandó és alapos ellenőrzés alatt kell tartani.

Ügynökként nem lehet beszervezni: illegális szervezetek, vagy csoportok vezetőit, kémszervezetek vezetőit, kivéve azokat az eseteket, amikor ezek beszervezése lehetőséget nyújt az imperialista hírszerzőszervek, vagy a reakciós illegális szervek központjába való beépülésre, vagy ha a vezető beszervezése elősegíti az illegális csoportok bomlasztását.

Szigorúan tilos ügynökként beszervezni az MDP tagjait.

A titkos munkába való fokozatos bevonás módszerét akkor alkalmazzuk, amikor a titkos együttműködésre nem azonnal teszünk ajánlatot, hanem a beszervezési jelöltet a munkába fokozatosan, az operatív beosztottal folytatott rendszeres, konspirált találkozások során vonják be.

A fokozatos elv alapján történő beszervezést vallásos emberek, kimagasló értelmiségiek, stb. beszervezésénél alkalmazzuk, vagyis olyan személyeknél, akiknél az együttműködés nyílt felvetése visszautasításra találhat, mivel az államvédelmi szervekkel való együttműködést helytelenül értelmezik.

A fokozatos beszervezés úgy történik, hogy a beszervezési jelöltet először kisebb feladatok teljesítésével bízzák meg, és csak a későbbiekben térnek át a konkrét formában végzett munkára. A beszervezési jelöltet tanulmányozó operatív beosztott a tanulmányozás befejezése után jelentést ír a tanulmányozás eredményeiről és javaslatot tesz a beszervezés végrehajtására.

A beszervezési jelölt tanulmányozásáról szóló jelentés és a beszervezés terve az alábbi pontokat tartalmazza:

 

a.        A beszervezést, illetve az ügynök bevezetését szükségessé tevő célok rövid leírása. Az ügynök bevezetése az ellenséges körbe, vagy egy objektumba folyó nyomozásba, stb. kimutatva, hogy mennyire van biztosítva jelenleg ez a terület ügynökséggel.

b.        A jelölt alkalmasságának és megbízhatóságának rövid indoklása.

c.        A jelölt környezettanulmányi, életrajzi, jellemző és egyéb adatainak részletes felsorolása.

d.        A kompromittáló anyagok felsorolása, megjelölve az ellenséges tevékenység jogi erejű bizonyítékait.

e.        A beszervezés helye és ideje. A beszervezést végrehajtó és a beszervezésen jelenlévők nevei.

f.         A jelölt meghívásának módszere, távollétének legalizálása.

g.        A beszervezési beszélgetés részletes és átgondolt terve.

h.        Az első eligazítást és a feladatokat.

i.          Intézkedéseket a beszervezés esetleges kudarca esetére.

A beszervezés sikerét az előre átgondolt és kidolgozott terv biztosítja, amelyet javaslatban kell lefektetni. A beszervezés menetének alapos leírása biztosítja azt, hogy a beszervezés ténylegesen az előre átgondolt terv szerint történjen.

Az ügynök, rezidens, informátor beszervezését engedélyezhetik: a központi főosztályok, önálló osztályok vezetői és helyettesei, vidéken: megyei főosztályok vezetői és helyettesei, katonai elhárítási osztályok vezetői és azok helyettesei, közlekedési osztályok vezetői és azok helyettesei.

Informátor beszervezését engedélyezhetik:

Központi alosztályok vezetői, határőrkerület felderítő alosztályok vezetői, valamint járási és városi osztályok, budapesti kerületi osztályok vezetői.

Illegális csoportok vezetőinek, kapitalista országok nagykövetségei, követségei és képviseletei beosztottainak beszervezését a főosztályok és önálló osztályok vezetői személyesen végzik, a belügyminiszter és helyettesei engedélyével.

Engedélyezés nélkül beszervezéseket lefolytatni tilos.

A beszervezés megvalósítása a munka legfontosabb befejező folyamata, amelynek során az operatív beosztott konspiratívan találkozik a beszervezendővel és a jóváhagyott tervnek megfelelően végrehajtja a beszervezést.

A beszervezés megvalósítása a munka legfontosabb befejező folyamata, amelynek során az operatív beosztott konspiratívan találkozik a beszervezendővel és a jóváhagyott tervnek megfelelően végrehajtja a beszervezést.

A beszervezési jelölt meghívását a beszervezésre előre átgondolt terv szerint kell végrehajtani. A meghívás módszerének meghatározásánál figyelembe kell venni a jelölt életkörülményeit, társadalmi és szolgálati helyzetét, valamint a beszervezés időtartamát.

Titkos előállítást és a beszervezés helyére való konspirált szállítás módszerét alkalmazzuk abban az esetben, ha a beszervezendő személy súlyos kompromittáló anyagok miatt elrejtőzhet, vagy dekonspirálhatja az államvédelmi szervek érdekeit.

A konspiráció betartása érdekében a beszervezéseket végrehajthatjuk polgári intézmények és a belügyminisztériumi szervek helyiségeiben, – a beszervezendő személy lakásán, hivatali helyiségében, szállodai szobákban, vagy erre a célra speciálisan berendezett konspirált lakásokban. Tilos beszervezéseket végrehajtani párt- és tanácsszervezetek helyiségeiben.

A hazafias meggyőződés alapján történő beszervezéseknél a beszervezési beszélgetést úgy kell folytatni, hogy a jelölt maga ismerje fel az általa nyújtható segítség jelentőségét és önként ajánlja fel szolgálatait az államvédelmi szerveknek. A konkrét beszervezési beszélgetést csak akkor lehet megkezdeni, ha a beszélgetés során a jelölt részéről olyan megnyilvánulások vannak, amely bizonyítja, hogy hajlandó az együttműködésre. Olyan személyek beszervezésénél, akikkel kapcsolatban kompromittáló anyag nincs, a beszervezés, illetve az együttműködés erőszakolása káros és megengedhetetlen.

A kompromittáló anyagok alapján történő beszervezésnél, a jelölttel folytatott beszélgetés két fő részből áll. Az első rész: általában a kihallgatásból kompromittáló anyagok alapján és a beismerő vallomás eléréséből. A második rész: a beszervezési beszélgetésből. A kihallgatást pontos terv alapján kell végrehajtani. A terv végrehajtásának a jelölt önkéntes beismerő vallomását kell eredményezni a kihallgató előtt.

Abban az esetben, ha nincs lehetőség beismerést elérni, fel kell használni a meglévő jogi erejű kompromittáló adatokat.

Figyelembe kell venni, hogy az anyagok helytelen alkalmazása arra vezethet, hogy a beszervezési jelölt elismer egyes kompromittáló tényeket, azonban nem tesz az igazságnak megfelelő vallomást. Az ilyen személyt le nem leplezettnek kell tekintenünk. Beszervezése nagyon kockázatos és nem célszerű.

Beszervezéseknél titkos úton szerzett bizonyítékok, T-ellenőrzés, operatív technika anyagainak felhasználása tilos, és nem szabad felhasználni hálózati jelentéseket, adatokat, ha azok nincsenek eléggé ellenőrizve, mert felhasználásuk dekonspirálja az ügynököt.

Saját bűnös tevékenységének elismerése után a jelöltet ki kell hallgatni bűnös kapcsolataira, és el kell érni, hogy hírszerző vagy kémelhárító jellegű vallomást tegyen. A kihallgatás során nem szabad feltárni a jelöltre és társaira meglévő terhelő adatokat, egyes olyan tények kivételével, amelyekből a beszervezendő személy megértheti, hogy a Belügyminisztérium államvédelmi szervei ismerik életének és bűnös tevékenységének minden részletét.

Saját és bűntársai bűnös tevékenységére vonatkozó teljes beismerő vallomását kihallgatási jegyzőkönyvbe kell foglalni, és alá kell vele íratni. A beszervezendő személy teljes és részletes beismerő vallomása és megbánása a legfontosabb biztosítéka a beszervezés sikerének és elmaradhatatlan feltétele a BM szerveivel való együttműködésnek.

Fizikai kényszert, durva hangot vagy egyéb törvénytelen eszközt a beszervezés során alkalmazni szigorúan tilos.

A beszervezendő személy erkölcstelen magatartásának tényeit, intrikáit és személyi titkait – melynek nyilvánosságra hozatala kompromittálják őt – csak abban az esetben szabad felhasználni, ha azok előnyösek a beszervezés menetére. Provokáció a beszervezés során nem engedhető meg.

A kihallgatás után át kell térni a beszervezési beszélgetésre. Ezt a beszélgetést lehetőleg úgy kell vezetni, hogy a beszervezendő személy tartsa szükségesnek szolgálatainak felajánlását mint kiutat a kialakult helyzetből, és jelölje meg azokat a személyeket, akikről ő tájékoztatni kívánja a Belügyminisztérium szerveit.

A beszervezési beszélgetés végén írásbeli nyilatkozatot kell íratni a beszervezett személlyel, a Belügyminisztérium szerveivel való titkos együttműködésről. Beszervezéskor a nyilatkozatot csak akkor nem kell felvenni, ha erre a vezető engedélyt, illetve utasítást ad. A fedőnév kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy a fedőnév ne legyen megszégyenítő.

A nyilatkozat vétele után az ügynököt részletesen ki kell oktatni. Nagyon fontos a konspirációra való kioktatása. Ennek során meg kell magyarázni, hogy otthon, a munkahelyén és társaságban ugyanúgy kell viselkednie, mint a beszervezés előtt, mert a magatartásában beállott változások gyanúra adhatnak okot. Részletesen meg kell beszélni vele, mivel legalizálja a távolmaradását családja és ismerősei körében.

Kompromittáló anyagok alapján beszervezett ügynök esetében az első feladat megadásánál az általa adott vallomásból kell kiindulni. Az első feladat lehetőleg ne haladja meg az általa adott vallomás mértékét. Kiegészítő feladatokat csak a megfelelő nevelés után adunk az ügynöknek, s akkor, amikor a gyakorlati munkában bebizonyította megbízhatóságát. Ez a megállapítás feltétlen szabály az ügynökséggel való munka során.

A beszervezés végrehajtásáról az operatív beosztott köteles részletes jelentést készíteni, amelynek alapján az engedélyt adó vezető jóváhagyja a beszervezést. A jelentésben a beosztottnak le kell írnia a beszervezés egész menetét, értékelni azt, megjelölni benyomásait az újonnan beszervezett ügynökről. A jelentésben rögzíteni kell az ügynöknek adott első feladatot, valamint a kapcsolattartás módját.

A beszervezés jóváhagyása után az operatív beosztott köteles 48 órán belül beírni az ügynököt a nyilvántartási naplóba és központi hálózati nyilvántartásba venni.

Központi hálózati nyilvántartásba kell venni úgyszintén az ügynök főbb belső és külső kapcsolatait, akik operatív szempontból érdekesek. Ennek érdekében mindegyikre 6-os számú kartont kell kitölteni.

Azokat a személyeket, aki a beszervezést nem vállalták, szintén hálózati nyilvántartásba kell venni, a sikertelen beszervezés anyagait, mint B-dossziét át kell adni az irattárnak.

Az ügynök regisztrálása és a dossziék átvétele után az operatív beosztott B- és munkadossziét fektet fel az ügynökre.

 

Az ügynök vezetése és nevelése

 

Az ügynök vezetése és nevelése a hálózati operatív munka legdöntőbb folyamata. Az operatív beosztott köteles rendszeresen irányítani a kapcsolattartására bízott ügynökséget, az ellenség bűnös tevékenységének időbeni leleplezésére, állandóan fejleszteni személyi tulajdonságait és hírszerző lehetőségeit, nevelni az ügynökséget politikailag a Haza és a nép iránti hűség szellemében.

Az ügynökség vezetésének szervezeti magva a találkozók rendszeres lefolytatása, amelyekre az operatív beosztott köteles előzetesen alaposan felkészülni, tanulmányozni a meglévő operatív anyagokat és megjelölni az ügynökség részére a soron következő feladatokat. A feladat meghatározásánál figyelembe kell venni a feldolgozás alatt lévő személyek sajátosságait és az ügynök személyi tulajdonságait, tapasztalatát, megbízhatóságát és hírszerző lehetőségeit.

A találkozón szükséges az ügynököt részletesen kioktatni a rábízott feladatok végrehajtásának módjáról és a feldolgozás alatt álló személyek körében tanúsítandó magatartási vonaláról. Tilos az ügynöknek olyan magatartást megszabni, amely provokációra vezethet.

Z esetleges lebukások vagy provokációk elkerülése végett az ügynökség előtt nem lehet felfedni a feldolgozás általános terveit. Az ügynököt az ügyről csak az őt érintő feladatok keretein belül lehet tájékoztatni.

Annak érdekében, hogy az ügynök jobban tudja teljesíteni a feladatát, az operatív beosztott köteles tájékoztatni az ügynököt a feldolgozás alatt álló személy természetéről, hajlamairól, szokásairól és más sajátosságairól. Nem szabad az ügynöknek adni olyan feladatokat, amelyeket nem képes teljesíteni. Az erejét meghaladó feladatok elvehetik a kedvét az ügynöknek az államvédelmi szervekkel való együttműködéstől, és dekonspirációhoz vezethetnek. Nem kell az ügynöknek adni olyan kérdésekben feladatokat, amelyeket tisztázni lehet hivatalos úton.

Az ügynökséggel való találkozás rendszerint a beszámoltatással kezdődik, amelynek során az ügynök részletesen ismerteti az általa végrehajtott feladatokat. Az operatív beosztott figyelmesen meghallgatva az ügynököt, illetve beszámolóját, tisztázza a nem világos kérdéseket, majd írásban átveszi az ügynöktől a beszámoló anyagát.

Az ügynöki jelentésnek a következő főbb momentumokat kell tartalmaznia: hol és mikor történtek az általa közölt tények, ki volt jelen, ki milyen aktivitást tanúsított, milyen volt az ügynök személyes magatartása. Meg kell követelni az ügynöktől, hogy jelentései objektívak legyenek. Figyelembe véve, hogy az ügynökség néha nem objektív, és néha provokációs adatokat közöl, az operatív beosztott köteles minden jelentést tisztázni, az ügynökkel való találkozás helyén, és a vele való beszélgetés során, feltéve egy sor ellenőrző kérdést, tisztázni a kétséges momentumokat. Szükség esetén le kell ellenőrizni az ügynök jelentéseit más ügynökségen keresztül, vagy ha ez lehetséges más úton, az ügynök felfedése nélkül.

Az ügynök jelentését az operatív beosztott köteles hálózati jelentés formájában elkészíteni, megjelölve az átvétel időpontját, az ügynök fedőnevét és az operatív beosztott nevét. A jelentés megírásánál tilos annak tartalmát megváltoztatni. A jelentés végén értékelni kell azt, és le kell írni, hogy milyen intézkedések történtek a kapott jelentés alapján.

A jelentés átvétele után az operatív beosztott megadja a soron következő feladatot, vagy megismétli a régi feladatot, amely különböző okok miatt nem lett az ügynök által végrehajtva.

Az ügynökséggel való munka során – főleg az oktatás levezetése periódusában és a feladatok megadásánál – az operatív beosztottnak feltétlen óvatosságot kell tanúsítania, nehogy felfedje az ügynökség előtt a Belügyminisztérium szervei operatív munkáját, titkos módszereit és formáit.

Az operatív beosztottnak kötelessége ügyelni arra, hogy az ügynökség ne dekonspirálódjon. Minden iratot, amely az ügynökséggel kapcsolatos, személyteleníteni kell. Azokban a jelentésekben, amelyeket leíró irodákban készítenek el, az operatív beosztott köteles az ügynök nevét kézzel beírni. A saját jelentéseit az ügynök fedőnévvel kell, hogy aláírja.

Az ügynökség tanulmányozásának fontos módszere az ügynökség munkájának ellenőrzése és állandó értékelése (analizálása), a hibák és hiányosságok feltárása, úgyszintén annak megelőzése, hogy a BM szerveinek titkos apparátusába az ellenséges ügynökség behatoljon. Az ügynökség árulása elleni harc legfontosabb módszere az ellenőrzés. Az ellenőrzést párhuzamos ügynökségen, időszakonkénti környezettanulmányon, lefigyelésen, operatív technikán és T-ellenőrzésen keresztül, egyes esetekben speciális hálózati-operatív intézkedések foganatosításán keresztül valósítjuk meg.

Az ügynökség állandó, rendszeres ellenőrzése, az ügynöki operatív munka alapvető szabálya, melynek megvalósítása minden operatív beosztott elsőrendű feladata.

Az ügynökséggel való munkafolyamatban nagy szerepet játszik az ügynökség politikai, erkölcsi nevelése, amely elősegíti szaktudásának, éberségének és hűségének növekedését. Az ellenséges körből terhelő adatok alapján beszervezett ügynökséget állandóan nevelni kell az államvédelmi szervekhez való közeledés irányában és a nép iránti hazafias hűségre.

Figyelembe kell venni, hogy az ügynökség jelentős része ellenséges körben mozog, és annak befolyása alatt áll, aminek következtében a megfelelő politikai nevelés nélkül az ügynökség az árulás és a dezinformáció útjára léphet. Nevelni kell az ügynökséget személyi és hírszerző tulajdonságainak kiszélesítése érdekében, fokozni kell képességeit újabb kapcsolatok megteremtésére, tekintély megszerzésére, fejleszteni kell találékonyságát, kezdeményező- és konspirációs készségét, éberségét és munkaszeretetét.

Fejleszteni kell az ügynökség erkölcsi érzékét, őszinteségét, jellemének pozitív tulajdonságait, fokozni kell ellenálló készségét a burzsoá erkölcsi befolyás ellen.

Az ügynökség nevelését elősegíti az operatív beosztott magatartása, személyes példamutatása, munkában való következetessége, az ügynökséggel való megfelelő kapcsolat kialakítása és a helyszínen alkalmazott jutalmazás rendszere. Nem kell az ügynöknek ígérni azt, amit az operatív tiszt nem teljesíteni, mert ezzel elveszti tekintélyét. Az operatív beosztottnak tilos helytelenül értelmezett baráti kapcsolatba lépni az ügynökkel és felhasználni az ügynökséget személyes céljaira.

Az ügynökség helyesen megszervezett jutalmazása elősegíti a sikeres hírszerző munkát. A helytelen rendszer dekonspirációhoz, dezinformációhoz vagy az ügynök árulásához vezet. Az ügynökséget meg kell jutalmazni egyes helyesen megoldott és teljesített feladatok után.

Az ügynökség nevelésének fontos módszere a vezető időszakonkénti jelenléte, amikor a beosztott találkozik az ügynökséggel, vagy a rezidens az informátorral.

Az operatív beosztott készítsen időnként, de nem ritkábban mint hat hónaponként egyszer, minden vele kapcsolatot tartó ügynökről, rezidensről, informátorról részletes jellemzést, amelyben fejtse ki azoknak személyi és munkabeli tulajdonságait.

Jellemzést kell készíteni akkor is, ha a rezidenst, ügynököt vagy informátort más operatív beosztottnak, szervnek, osztálynak adjuk át.

Ezeket a jellemzéseket az osztályvezető hagyja jóvá, majd csatolni kell azokat a személyi dossziékhoz.

Az informátor, ügynök, rezidens kizárása alkalmával nyilatkozatot kell venni tőlük az együttműködés megszüntetéséről, titoktartásáról, a személyi dossziékat pedig le kell adni a központi operatív nyilvántartó osztály irattárába megőrzésre.

Ha az ügynök, rezidens vagy informátor kizárásra kerül a hálózati apparátusból mint olyan személy, aki politikailag nem megbízható, vagy ellenséges tevékenység gyanúja merül fel ellene, akkor meg kell szervezni hálózati figyelését, és szükség esetén feldolgozás alá kell vonni.

Az operatív munkában nagy szerepe van az ügynökséggel való kapcsolattartásnak.

Az ügynökséggel való kapcsolat lehet kétoldalú: személyes és technikai, amelynek során az operatív beosztott vezeti a kapcsolattartására bízott ügynökség munkáját. A rezidensekkel, ügynökökkel és informátorokkal való rendszeres és konspirált kapcsolat a Belügyminisztérium szervei sikeres munkájának legfontosabb előfeltétele.

Az ügynökkel való találkozás helyének és időpontjának meghatározásánál, dekonspiráció elkerülése céljából figyelembe kell venni az ügynökség lehetőségeit.

Az operatív beosztott köteles előzetesen kidolgozni a találkozások grafikonját, amely csak szükséges esetekben változhat meg.

Ki kell dolgozni minden ügynökkel külön a kapcsolat konkrét módszereit, hogy lehetőség legyen ellenőrző é sürgős, soron kívüli találkozók lefolytatására, vagy az ügynökkel való kapcsolat megszakadása, illetve a kapcsolat elvesztése esetén a kapcsolat különösebb nehézség és dekonspiráció nélkül történő újbóli felvételére.

Az ügynök személyi dossziéjában kell hogy legyen egy feljegyzés, amelyet az operatív beosztott állít össze a kapcsolattartás módjáról.

Az ügynökséggel való találkozás lefolytatására olyan helyeket kell kiválasztani, ahol biztosítva van a teljes konspiráció, lehetőség van beszélgetést folytatni, feladatokat adni, jelentést megírni és tisztázni a nem világos kérdéseket. Szabály az, hogy az ügynökséggel konspiratív- és találkozási lakásokban kell találkozni.

Konspiratív lakás a BM államvédelmi szerveinek tulajdonát képező önálló lakás, amelyet az ügynökség fogadására használunk fel. Konspirációs célokból a lakásokat költött személyek nevére utalják ki.

Konspiratív lakáson egy vagy két operatív beosztott találkozhat az ügynökségnek egy kisebb csoportjával, akik nem ismerik egymást, s nem ismerik a ház lakóit.

Konspiratív lakásra először az operatív beosztott érkezik, egy-egy ügynök fogadása között szünetnek kell lenni, amely kizárja az ügynök dekonspirációjának lehetőségét. Ha a konspirált lakásba járó ügynökök közül valamelyik árulógyanússá válik, a többi ügynököket, akik ezt a lakást látogatták, más konspiratív lakásban kell fogadni.

Találkozási lakás polgári személy tulajdonát képezi, és ügynökség fogadására használjuk fel. Találkozási lakás szervezhető lakóházakban, nagyobb vállalatok irodáiban, és így tovább. Találkozási lakásként olyan lakások egy vagy néhány helyiségét használjuk fel, amelyekben politikailag megbízható személyek laknak. A lakás gazdájától titoktartási nyilatkozatot kell venni.

A találkozókat úgy kell lebonyolítani, hogy azok a lakás tulajdonosa előtt is konspiráltak maradjanak, ebből a célból az operatív beosztott köteles intézkedéseket foganatosítani, amely kizárja az ügynökség dekonspirálódását a találkozási lakás tulajdonosa előtt.

A konspirált és a találkozási lakásokra B-dossziét kell nyitni, amelyben le kell rakni a lakás megszervezésével és felhasználásával kapcsolatos összes anyagokat, az ott fogadott ügynökség névsorát és a lakás tervrajzát.

A konspiratív és a találkozási lakásokon ellenőrzött ügynököket kell fogadni. A lakások kiválasztásánál ellenőrizni kell a ház lakóit, és amennyiben ott aktív ellenséges elem vagy a lakás közelében burzsoá állam diplomatája lakik, a lakás szervezésétől el kell állni.

A konspirált és a találkozási lakásokat időközönként ellenőrizni kell, környezettanulmány, lefigyelés stb. útján. Amennyiben az ügynökséggel nem teremthető meg a személyes összeköttetés, úgy a technikai összeköttetés módjait alkalmazzuk. Az ügynökséggel való technikai összeköttetés módja az ún. „postaláda”, speciális rejtekhely, rejtjelezett levelezés stb.

Az ügynökség munkájában szükséges elérni azt, hogy egy-egy ügynök, rezidens, informátor meghatározott munkatárssal tartson állandó kapcsolatot. Az ügynökség gyakori átadása egyik operatív beosztottól a másiknak, vagy az informátor átadása egyik rezidenstől a másiknak, negatívan hat az ügynökség munkájára és fegyelmezettségére, dekonspirációhoz és más nemkívánatos következményekhez vezet. Az ügynökség átadása más operatív beosztottnak kapcsolattartásra csak az illetékes osztályvezető engedélyével történhet. Az operatív beosztott, amikor az ügynököt, rezidenst vagy informátort személyes kapcsolattartásra átveszi, megismerkedik annak személyi és munkadossziéjával, majd az átadó operatív beosztottal együtt személyesen találkozik, és megteremti a munkakapcsolatot. Az operatív beosztott megbetegedése vagy hirtelen hosszabb időre való kiesése esetén az ő ügynökségével egy másik operatív beosztott veszi fel a kapcsolatot a soron következő találkozókon az előre megbeszélt jelszó alapján. Az informátorokat rezidensnek való személyes kapcsolattartásra történő átadását az operatív beosztott hajtja végre közös találkozókon.

A Belügyminisztérium államvédelmi operatív szerveinek beosztottai állandóan figyelemmel kell, hogy kísérjék az ügynökség helyes felhasználását az ügynöki bizalmas nyomozások során.

Az ellenséggel való harc leghatékonyabb módszere az ügynöki bizalmas nyomozás, amely feltételezi az államvédelmi szervek össze operatív eszközeinek aktív felhasználását, a feldolgozás alatt álló személyek aknamunkájának időbeni felderítése, leleplezése, dokumentálása és megszakítása céljából.

Az ellenség bűnös tevékenységének leleplezésében az ügynöki bizalmas nyomozás során a főszerepet a belső ügynök játssza, aki fel kell, hogy derítse az ügynöki bizalmas nyomozásban szereplő személyek által folytatott ellenséges tevékenységet, terveiket, cselszövéseiket.

Ha nincs lehetőség belső ügynök megszerzésére, úgy a bizalmas nyomozásba be kell vezetni egy ellenőrzött ügynököt a természetes vagy operatíve létrehozott körülmények felhasználásával. Az ügynök bevezetése történhet kapcsolatai segítségével, a feldolgozás alatt álló személyek jelszavának felhasználásával vagy más ügynök segítségével olyan módon, hogy az ügynökök egymás előtt ne dekonspirálódjanak. Rendkívüli esetekben az ügynökség bevezetése történhet az egyik ügynök felfedésével vagy kétoldalú leleplezésével.

Kivételes esetekben az ügynöki bizalmas nyomozás alatt álló körbe (vagy csoportosulásba) bevezethetjük a BM egyik tapasztalt munkatársát. Az operatív beosztott bevezetése igen ritka esetekben s főleg rövid időre történhet, ha sürgősen meg kell határozni az operatív intézkedéseket, ha az operatív intézkedéseket nem akarjuk az ügynökség előtt dekonspirálni, vagy ha az ügynökség által megszerzett pontos adatokat sürgősen ellenőrizni kell, és nincs idő újabb ügynök bevezetésére.

Az ügynöki bizalmas nyomozás alatt álló ellenséges csoportok felszámolásánál gondoskodni kell az ügynökség kivonásáról. Az ügynök kivonását az ügynöki bizalmas nyomozásból figyelembe kell venni az ügynöki bizalmas nyomozás egész vitelénél, és olyan feladatokat kell adni, hogy ő lehetőség szerint lelepleződés veszélye nélkül ne vegyen konkrétan részt az ellenséges tevékenységben.

Az ügynökség helyes kivonása megőrzi az ügynökséget a dekonspirációtól és lehetőséget ad egyrészt a csoport szabadlábon maradt tagjainak további feldolgozására, másrészt más ellenséges csoportosulások felderítésére.

[ÁBTL 1.5. 8. kötet 3-1471/1954. Aláírás és pecsét nélküli húszoldalas nyomtatvány.]