1957. november 19. A belügyminiszter 50. számú parancsa a személyi állomány fegyelmi helyzetének értékeléséről

A Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 50. számú parancsa

Budapest, 1957. november 19-én

 

A Belügyminisztérium személyi állománya az októberi ellenforradalom szétzúzása után kemény, önfeláldozó munkát végzett a közrend és közbiztonság helyreállítása, megszilárdítása és az állampolgárok vagyonbiztonságának megvédése terén. A szovjet elvtársak segítségével karhatalmi szerveink fáradtságot nem ismerve szétverték az ellenforradalom nyílt erőit és napjainkban kíméletlen harcot folytatnak az ellenforradalmi elemek aknamunkája ellen.

Az ellenforradalmi erők ellen vívott harcban a Belügyminisztérium személyi állománya politikai és erkölcsi szempontból megerősödött, ütőképessége nagymértékben fokozódott. Az állomány összetétele egyre kedvezőbben alakul. Az országos parancsnokságok, központi és vidéki szervek vezetői részéről is egyre inkább tapasztalhatók a fegyelem megszilárdítását célzó rendelkezések, nagyobb súlyt fektetnek beosztottaik nevelésére, problémáik megoldására. Észrevehetően javult a területi pártszervezetek és a BM szervek közötti pártszerű kapcsolat.

A személyi állomány áldozatkész, a munkáshatalomhoz hű, bátor helytállását bizonyítja az október 22-től november 8-ig elrendelt fokozott szolgálat végrehajtása is. Az elvtársak fegyelmezetten és maradéktalanul végrehajtották feladatukat, csírájában fojtották el a külső és belső ellenforradalmi erők provokációs kísérleteit. A BM valamennyi beosztottja fegyelmezett magatartásával, dolgozó népünkkel szoros egységben kemény és világos választ adott mindazoknak a személyeknek és csoportoknak, akik bármilyen formában a szocializmus építését, a békés termelő munkát akarják veszélyeztetni.

A személyi állomány fegyelmezett, bátor helytállásáért, áldozatkész munkájáért dicséretben részesítem!

Az elért eredmények ellenére azonban megállapítható, hogy a BM szervei sem mentesek az októberi ellenforradalom szülte káros következményektől, amely különösképpen:

–        a munkafegyelem és szolgálati fegyelem lazulásában érezteti hatását;

–        tűrhetetlenül magas a dekonspiráció;

–        a szolgálati intézkedések során elkövetett törvénysértések és a szolgálatban történő leittasodások száma.

1.      A munkafegyelem és a szolgálati fegyelem nagyfokú lazulása elsősorban abból adódik, hogy egyes vezetők felületesen végzik munkájukat. Nem elemzik mélyrehatóan az elvégzendő feladatokat, nem mérik fel megfelelően a beosztottak szakmai és politikai felkészültségét, melynek következtében nem tudnak reális követelményeket célul kitűzni a vezetésük alatt álló egységek részére. Elhanyagolják a munkatervek készítését, sok esetben a munkatervben meghatározott feladatokat nem hajtják végre. A fegyelem egyik feltétele a fegyveres testületeknél – a parancsokban, utasításokban, szolgálati szabályzatban előírt magatartás. E téren komoly hiányosságok tapasztalhatók, egyesek – sem a vezetők felé, sem egymás között – nem tartják be a szabályzatokban meghatározott tiszteletadásra vonatkozó rendelkezéseket. A belügyi szervek egyes osztályain, alosztályain elvtelen baráti szellem tapasztalható, hiányzik a fegyelmet megsértők szigorú felelősségre vonása.

2.      Gyakoriak még az éberség és a konspiráció terén előforduló hiányosságok. Egyes beosztottak kétes elemekkel játszottak össze. Még ma is előfordul, hogy egyes beosztottak egymás és ismerőseik között meggondolatlanul fecsegnek, más szervek dolgozóinak, újságíróknak felelőtlenül nyilatkozatot adnak. Az ilyen cselekmények komoly mértékben veszélyeztetik a belügyi munka eredményességét, az operatív munkamódszerek titkosságát.

 

Az ellenséges beállítottságú, bűnös tevékenységet folytató személyek módszerei között gyakoriak a megvesztegetések. Előfordul, hogy egyes belügyi beosztottak szolgálati beosztásukkal visszaélve, anyagi ellenszolgáltatás ellenében segítséget nyújtanak ellenséges, osztályidegen elemeknek.

Fenyvesi László r. hdgy. (Fejér m.) 6 személy részére ellenszolgáltatás ellenében határsáv-igazolványt adott ki annak ellenére, hogy törvényellenesen külföldre való távozási szándékukról tudomással bírt.

Vajda János rny. szds., Tiszai István rny. fhdgy. és Erdélyi Jenő rny. hdgy. (BM II/4. Osztály) hivatali hatalmukkal visszaélve különböző személyek részére útleveleket szereztek, melyek ellenében gépkocsit és nagyobb mennyiségű karórát kaptak. További folyamatos operatív munka részleteit közölték ügynök-gyanús személyekkel.

Fenti beosztottak ügyét a Katonai Ügyészségnek adtam át.

Az ilyen és ehhez hasonló jellegű tevékenység azon túlmenően, hogy ellenséges beállítottságú személyek a beosztottak megkörnyékezésével fontos államtitkok birtokába juthatnak, zülleszti az állomány munkafegyelmét, erkölcsi szilárdságát, végső fokon aláássa a BM ütőképességét.

3.      Az ellenséges beállítottságú, osztályidegen elemek által napjainkban is szított aknamunka ellen eredményes és megsemmisítő harcot a BM szervei csak úgy tudnak folytatni, ha a dolgozókra támaszkodnak. Egyes beosztottak azonban nem értik meg, hogy munkájuk jó végzéséhez mennyire fontos a dolgozók bizalma, támogatása. Munkájuk, intézkedéseik során visszaélve a dolgozók bizalmával, szolgálati hatalmukkal, nem a kulturált rendőri és politikai nyomozó munkával, hanem primitív eszközökkel: tettleges bántalmazással, gorombáskodással akarnak eredményeket elérni:

Zsigmond Gyula r. szkv. és Glavács János rendőr (Fejér m.) szolgálatuk közben, munkába induló mezőgazdasági dolgozók közül három személyt, ittas állapotban tettleg bántalmaztak azért, mert személyazonossági irataikat nem vitték magukkal.

4.      Rendkívül magas a szolgálati idő alatt történt leittasodás miatt indított fegyelmi ügyek száma. Augusztus hónapban 204, szeptemberben pedig 146 személyt kellett leittasodás miatt fegyelmileg megfenyíteni. Az ittas állapotban intézkedő beosztottak gyakran súlyos törvénysértéseket követnek el, előfordul, hogy jogtalanul használják fegyverüket:

Horváth István r. fhdgy. (Szolnok m.) ittas állapotban Tiszafüreden az utcán lövöldözött. Az egyik lövés egy 13 éves gyermeklányt talált el, aki sérüléseibe belehalt. Horváth fhdgy. ügyét a Katonai Főügyészségnek adtam át.

A fegyelemsértések elszaporodása, a nagyszámú törvénysértés és korrupció elsősorban annak a következménye, hogy egyes vezetők nem lépnek fel kellő eréllyel a fegyelmezetlen beosztottakkal szemben. Sokszor súlyos törvénysértést elkövető beosztottakkal szemben is igen enyhe fenyítéseket szabnak ki. A Borsod megyei Rendőrfőkapitányságon pl. több esetben igen enyhe fenyítéseket szabtak ki súlyos törvénysértést elkövetőkkel szemben. A BM központi szerveinél is egyes vezetők elnézőek a fegyelmezetlen beosztottakkal szemben. Gyakori jelenség, hogy a vezetők nem tartják saját feladatuknak egységük fegyelmi, erkölcsi, politikai állapotával való rendszeres foglalkozást. Az ilyen és hasonló felfogás káros a BM legénységi, tiszthelyettesi és tiszti állomány nevelése szempontjából.

A felsorolt cselekmények károsan befolyásolják a személyi állomány szolgálati és munkafegyelmét, morális állapotát. Ezért a Belügyminisztérium egységének, a belügyi szervek ütőképességének megvalósítása után minden erőnkkel a személyi állomány fegyelmi helyzetének megszilárdítására, a helyes nevelő és fegyelmező munka kialakítására kell törekedni.

E feladatok megvalósítása érdekében megparancsolom:

1.      A vezetők és parancsnokok kísérjék állandó figyelemmel egységük fegyelmi helyzetét, lépjenek fel keményen a rendet és a fegyelmet sértő beosztottakkal szemben. Harcoljanak következetesen az ittasság, különösen a szolgálatban történt leittasodások és az abból adódó túlkapások, törvénysértések ellen. A javíthatatlan fegyelemsértőket, akik magatartásukkal akadályozzák a fegyelmi helyzet kedvező kialakítását, vagy súlyos törvénysértéseket követnek el, fegyelmi úton kell eltávolítani, vagy a Katonai Bíróság útján kell felelősségre vonni.

2.      A BM Fegyelmi Osztálya kísérje figyelemmel a vezetők fegyelmi gyakorlatát, nevelőmunkáját, hívja fel a vezetők figyelmét a helytelen, liberális fegyelmi gyakorlatra. Esetenként nekem tegyenek jelentést arról, ahol a vezetők nem fektetnek kellő súlyt a fegyelmi helyzet megszilárdítására és kirívóan liberális fegyelmi gyakorlatot folytatnak.

3.      Az egyes parancsnokok, főosztály- és önálló osztályvezetők, megyei főkapitányságok vezetői minden negyedévben – március, június, szeptember és december hó végén – vezetői értekezleteken tárgyalják meg a fegyelmi helyzet alakulását és ennek alapján tegyenek megfelelő intézkedéseket a vezetésük alá tartozó szerv fegyelmi állapotának további megszilárdítására. Az értekezleten elhangzott vezetői beszámolóról és hozzászólásokról készült jegyzőkönyv egy példányát a következő hónap 5-ig tájékoztatás végett küldje meg a BM Fegyelmi Osztálynak. A BM Fegyelmi Osztálya munkája során szerzett tapasztalatai és a beérkezett jegyzőkönyvek alapján, az Ellenőrzési Osztállyal közösen, negyedévenként készítsen tájékoztató jelentést a kollégium tagjai részére.

4.      A Politikai Nevelő Főosztályok tartsák napirenden a fegyelmi helyzet megszilárdítását, adjanak megfelelő segítséget a vezetőknek nevelő és fegyelmező munkájukhoz. Különösen azoknál a szerveknél, ahol az ittasság, törvénysértés, vagy a korrupció feltűnően nagymértékben mutatkozik, a fegyelmi helyzet romlik.

5.      A BM Tanulmányi és Módszertani Osztálya gondoskodjon arról, hogy a belügyi iskolákon és tanfolyamokon a hallgatók a fegyelmi és erkölcsi állapot megszilárdítását célzó megfelelő oktatásban részesüljenek.

6.      A más szervek részére adott felvilágosítások, válaszok adásánál különös figyelmet kell fordítani az éberség követelményeinek betartására.

Újságok, folyóiratok, stb. részére a belügyi munkával összefüggő nyilatkozatot, közleményt csak a BM Titkárság Sajtó Csoportja adhat.

Minden más szerv részére a hasonló tájékoztatás és nyilatkozat kiadását megtiltom.

Utasítom a BM Titkárság vezetőjét, hogy a titkos ügykezelés betartását fokozottabban ellenőrizze.

Elvárom a Belügyminisztérium valamennyi beosztottjától, hogy tevékenyen közreműködjenek a fegyelmi helyzet megszilárdításában és egyes rendbontók által ne hagyja dezorganizálni a belügyi szerveknek Népköztársaságunk ellenségei ellen irányuló tevékenységét.

Jelen parancsomat az egész személyi állomány előtt ismertetni kell.

 

[Az érvényes miniszteri, miniszterhelyettesi parancsok, utasítások, közös utasítások gyűjteménye 1957. Budapest, Belügyminisztérium, 1959. 136–140.]