1958. október 16. A belügyminiszter, az igazságügy-miniszter és a legfőbb ügyész 9/1958. BM számú együttes utasítása a letartóztatottak osztályhelyzetének, az általuk elkövetett bűncselekmények politikai vagy köztörvényes jellegének, és a visszaesők fogal

Szám: 10–22/9/1958.

 

A Belügyminiszter, az Igazságügyminiszter és a Legfőbb Ügyész 9/1958. BM számú együttes utasítása

a letartóztatottak osztályhelyzetének, az általuk elkövetett bűncselekmények politikai vagy köztörvényes jellegére, valamint a visszaesők fogalmának meghatározására

 

Az Igazságügyminiszter, a Belügyminiszter és a Legfőbb Ügyész által kiadott 103/1958. számú közös utasításból adódó feladatok további végrehajtása szükségessé teszi, hogy a bűnüldöző szervek egységesen értelmezve állapítsák meg a bűncselekményt, az elkövetők osztályhelyzetét, az elkövetett bűncselekmény politikai vagy köztörvényes jellegét, valamint azt, hogy az elkövető első bűntényes, visszaeső vagy szokásos bűnöző.

A fenti követelmények végrehajtása érdekében az alábbiakat rendeljük:

 

I.

A büntetőeljárás során az osztályhelyzet megállapításánál osztályidegennek kell tekinteni:

1.      Azokat, akik kizsákmányolásból élnek (a volt tőkéseket, gyárosokat, üzemtulajdonosokat, nagykereskedőket, bérháztulajdonosokat, vállalkozókat, arisztokratákat, földbirtokosokat, kulákokat, stb.).

2.      A felszabadulás előtti államapparátusban és állami intézményeknél vezető beosztásban volt személyeket (főjegyzőkig bezárólag), a volt horthysta politikai rendőrség valamennyi beosztottját, a rendőrség, a honvédség volt hivatásos tiszti állományú tagjait, a csendőrség hivatásos állományába tartozókat, a VKF/2. vezetőit és valamennyi beosztottját, a jobboldali pártok és szervezetek vezetőit és országgyűlési képviselőit.

3.      Azokat, akikre az 1-2. pont nem utal, azonban az összes körülményeit figyelembe véve megállapítható, hogy deklasszált személyek. (Pl.: egyházi személyek, papok, urasági intézők, stb.)

 

II.

A)     Politikai bűntettesnek kell tekinteni azt a személyt, aki a BHÖ. I., II. és IV. fejezetében meghatározott bűncselekményt követi el.

B)     Az alább meghatározott bűncselekmények általában politikai jellegű bűncselekmények, kivéve, ha az ügyész, illetve a bíróság azokat köztörvényinek minősíti.

Ilyenek a BHÖ. 4-7., 31-34., 48., 48/A., 48/B., 48/C. pontjában, a BHÖ. III. fejezetében, továbbá a BHÖ. 107-115., 237-239. pontjaiban megjelölt bűncselekmények.

C)     Az ügyészség, illetve a bíróság az A–B) pont alatt felsorolt bűncselekményeken kívül is politikai bűntettesnek minősíti az elkövetőt, ha a bűncselekmény elkövetésének összes körülményeire tekintettel az szükségesnek mutatkozik. Pl.: politikai jellegű gyilkosság, társadalmi tulajdon politikai célzattal történő felgyújtása, hatósági közeg elleni erőszak, stb.

D)     Halmazat vagy összbüntetés esetén az elkövetőt akkor kell politikai bűntettesnek tekinteni, ha:

a)     a halmazatot képező, vagy az összbüntetés alapjául szolgáló ítéletekben megjelölt bűncselekmények között a BHÖ. I., II. és IV. fejezetében foglalt valamely bűncselekmény szerepel;

b)     a halmazatot képező, vagy az összbüntetés alapjául szolgáló ítéletekben megjelölt valamelyik bűncselekményt az ügyészség, illetve a bíróság az A), B), C) pont alapján politikai jellegű bűncselekménynek minősítette.

 

III.

Büntetésvégrehajtási szempontból visszaesőnek, illetve szokásos bűnözőnek kell tekinteni azt az elítéltet, akit

a)     a bíróság legutolsó szabadságvesztés büntetésének kiállásától számított 5 éven belül bármilyen bűncselekmény miatt végrehajtható szabadságvesztés büntetésre ítélt,

b)     a bíróság a végrehajtható szabadságvesztés büntetést megállapító legutolsó ítélet meghozatalát megelőző 10 év alatt már legalább kétszer végrehajtható szabadságvesztés büntetésre ítélt,

c)     szokásos bűnözőnek kell tekinteni azt a letartóztatottat, aki sorozatos bűncselekmények elkövetésével szerez vagyoni előnyt, függetlenül attól, hogy volt-e korábban büntetve.

 

IV.

Utasítjuk az ügyészségeket, a bíróságokat, a Belügyminisztérium nyomozó és büntetésvégrehajtási szerveit az alábbiak végrehajtására:

Az I–III. pontban felsoroltak figyelembe vételével

a)     az ügyészség a letartóztatottnak a börtönbe történő beutalásakor a rendelvényen jól látható helyen tüntesse fel a letartóztatott osztályhelyzetét, az elkövetett bűncselekmény politikai vagy köztörvényi jellegét, illetve azt, hogy az elkövető első bűntényes, visszaeső vagy szokásos bűnöző.

b)     A bíróság mind az elsőfokú, mind a másodfokú ítéletről a börtön részére adott „Értesítés”-en jól látható helyen tüntesse fel a letartóztatott osztályhelyzetét, az elkövetett cselekmény politikai vagy köztörvényi jellegét. Az ítéletről szóló „Értesítés”-en pontosan jelölje meg az elítélt előéletére vonatkozó adatokat. A megjelölésnek az alábbiakat kell tartalmazni:

1. A korábbi ítéleteket hozó bíróság megjelölését és az ítéletek ügyszámát,

2. a korábbi ítéletek meghozatalának időpontját,

3. a korábbi elítélés alapját képező bűncselekmény megnevezését,

4. a korábbi ítéletekkel kiszabott büntetések nemét és mértékét.

Minden korábbi elítélésre vonatkozóan az 1–4. pont alattiakat külön-külön kell feltüntetni. A fenti adatokat az ítéletkiadmányban is fel kell tüntetni.

Az ügyészség, illetve a bíróság az osztályidegen letartóztatottakról zöld színű űrlapot köteles kiállítani a rendelvényt, illetve az „Értesítés”-t.

c)     A nyomozószervek a nyomozás során fokozottabb gondot fordítsanak a gyanúsított osztályhelyzetének megállapítására. Az osztályhelyzetre vonatkozó adatokat és az erkölcsi bizonyítványt a nyomozati adatokkal együtt küldjék meg az illetékes ügyészségnek.

d)     A büntetésvégrehajtási szervek az ügyészségek és bíróságok fenti tárgyban hozott megállapításait kötelesek elfogadni és a letartóztatottak elhelyezésénél, kategorizálásánál és nevelésénél – a kiszabott büntetési idő mellett – figyelembe venni.

 

Budapest, 1958. évi október hó 16. napján.

 

[Az érvényes miniszteri, miniszterhelyettesi parancsok, utasítások, közös utasítások gyűjteménye 1958. Budapest, Belügyminisztérium, 1959. 332–334.]