1972. április 5. A belügyminiszter 005/1972. számú parancsa az állambiztonsági szervek hálózati munkájáról szóló szabályzat kiadásáról

Belügyminisztérium                                                                     Szigorúan titkos!

                                                                                              Különösen fontos!

 

A Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 005. számú parancsa

Budapest, 1972. április 5-én

 

Tárgy: Az állambiztonsági szervek hálózati munkájának alapelveit tartalmazó szabályzat kiadása.

 

A Belügyminisztérium állambiztonsági szervei hálózati munkájukat a törvények és más jogszabályok rendelkezéseinek betartásával, valamint a 33/1958. számú miniszteri parancsban előírtaknak megfelelően végzik. A hálózati személyek nagy többsége önkéntes, áldozatkész segítője a Belügyminisztérium szerveinek az ellenséges, bűnöző tevékenység felderítésében, megelőzésében és felszámolásában. Az utóbbi évek társadalompolitikai változásai és az operatív helyzet módosulásai szükségessé teszik a hálózati munka továbbfejlesztését. Ennek megvalósítása céljából kiadom: „Az állambiztonsági szervek hálózati munkájának alapelveit tartalmazó szabályzat”-ot. (A továbbiakban: szabályzat.)

A szabályzatban foglaltak végrehajtása érdekében megparancsolom:

1.   A hálózati munka színvonalának állandó emelésével hatékonyabbá kell tenni az állam ellen irányuló bűncselekmények felderítését, megelőzését és megszakítását. Nagyobb figyelmet kell fordítani a meglévő hálózati személyek nevelésére, vezetésére – különös tekintettel hírszerző lehetőségeik növelésére. Szükség esetén új beszervezéseket kell végrehajtani.

2.   A figyelmet és az operatív erőket az aktív ellenségre kell összpontosítani, ugyanakkor óvakodni kell az ellenőrző, elhárító tevékenység indokolatlan kiszélesítésétől.

3.   Biztosítani kell a társadalmi erők még aktívabb részvételét a szocialista rendszer védelmében.

4.   A hálózati munkát végző személyi állomány 1972. december 30-áig szakmai továbbképzés keretében sajátítsa el a szabályzatot. Az egyes szakmai területek sajátosságainak megfelelően készüljön fel a szabályzatban foglalt feladatok maradéktalan végrehajtására.

Az illetékes parancsnokokból bizottságokat kell létrehozni, amelyek előtt valamennyi – hálózati személyt foglalkoztató – operatív tisztnek be kell számolnia a szabályzat elsajátításáról. A parancsnokok egyéni elbírálás alapján döntsenek arról, hogy az operatív tiszt az adott területen alkalmas-e a fokozott követelmények megvalósítására.

5.   A hálózatot a szabályzat követelményei szerint 1973. július 31-éig felül kell vizsgálni. A vizsgálatot fel kell használni a hálózat lehetőségeinek összállambiztonsági szempontból történő ellenőrzésére és értékelésére is.

6.   Az 1971-ben végrehajtott szervezeti és munkaszervezési változtatásoknak megfelelően pontosítani kell – a vonalak és az objektumok veszélyeztetettségétől függően – a hálózati feladatok kijelölését. Különösen gondosan kell meghatározni a preventív hálózati tennivalókat.

7.   Azokat az érvényben levő parancsokat és utasításokat, amelyek a hálózattal kapcsolatban is rendelkeznek, a szabályzatnak megfelelően módosítani kell.

8.   A III. főcsoportfőnök dolgozza ki és 1973. szeptember 30-áig jóváhagyásra terjessze fel a hálózati munka olyan érdemi ellenőrzési rendszerét, amely lehetővé teszi a szabályzat betartásának biztosítását.

9.   A szabályzat feldolgozásának és alkalmazásának tapasztalatairól a III. főcsoportfőnök 1973. december 31-éig jelentést terjesszen fel.

10.A BM Nyilvántartó Központ vezetője dolgozza ki és 1972. július 30-áig jóváhagyásra terjessze fel az új hálózati nyilvántartási szabályzatot.

11.A BM III. Főcsoportfőnökség, a BM Határőrség Országos Parancsnokság Felderítő Osztálya és a BM Belbiztonsági Osztály hálózati munkáját 1973. január 1-jétől az alapelveket tartalmazó szabályzatban foglaltak szerint végezze. Ezzel egyidejűleg a 33/1958. számú miniszteri parancsot hatályon kívül helyezem.

 

Benkei András s.k.

belügyminiszter

 

Kapják: elosztó szerint.

Készült: 430 példányban.

 

 

Belügyminisztérium                                                                     Szigorúan titkos!

                                                                                              Különösen fontos!

 

Az állambiztonsági szervek hálózati munkájának alapelveit tartalmazó szabályzat

 

A Belügyminisztérium állambiztonsági szervei a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája, határozatai, népköztársaságunk törvényei, törvényerejű rendeletei, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozatai és rendeletei, a belügyminiszter rendeletei, parancsai és utasításai alapján végzik munkájukat. Feladatuk a szocialista társadalmi rend védelmezése a külső és belső ellenség aknamunkájával szemben; a Magyar Népköztársaság államhatárainak operatív védelme; az állam elleni, politikai jellegű, illetve a hatáskörükbe utalt bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása; az elkövetők felelősségre vonásának kezdeményezése.

         Az állambiztonsági szervek személyi állományát, a hálózati munka végzése során, a szocialista hazaszeretet és proletár internacionalizmus, a dolgozó néphez és a párthoz való hűség hatja át.

 

I.

Az állambiztonsági szervek eszközei

1.   Az állambiztonsági munka a titkos és a nyílt nyomozati intézkedések tervszerűen összehangolt és célratörő végrehajtásából, a nyert adatok és információk ellenőrzéséből, értékeléséből, valamint azok felhasználásából (realizálásából) álló folyamat.

2.   Titkos nyomozati (operatív) eszközök:

a)   Hálózat,

b)   Külső figyelés,

c)               Környezettanulmányozás,

d)   Operatív technikai eszközök alkalmazása,

e)   Postai küldemények operatív ellenőrzése,

f)    Operatív nyilvántartás,

g)   Operációk (pl.: titkos házkutatás, őrizetbe vétel) végrehajtása.

3.   Nyílt nyomozati cselekményeket a BM III. Főcsoportfőnökség szervei – mint az állam elleni és más bűncselekmények felderítésére illetékes nyomozó hatóság – a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint foganatosítanak.

 

II.

Az állambiztonsági szervek hálózata

4.   A hálózat az állambiztonsági szervek titkos segítőtársainak összessége.

Tagjai az állambiztonsági szervek vezetésével és irányításával szervezetszerű titkos együttműködés keretében vesznek részt a Magyar Népköztársaság védelmének erősítéséhez szükséges információk megszerzésében, titkos operatív intézkedések végrehajtásában, a külső és belső ellenség aknamunkájának felderítésében, megelőzésében és megszakításában.

a)               A hálózat fő eszköz, mert olyan mélyreható felderítési lehetőséget biztosít, amilyen más operatív eszközzel nem valósítható meg. Az állambiztonsági szervek a hálózat útján kerülnek közvetlen és személyes kapcsolatba az ellenséges elemekkel, csoportokkal és szervekkel; derítik fel elképzeléseiket és terveiket; hajtják végre a leleplezésükre, illetve félrevezetésükre irányuló kombinációkat, aktív intézkedéseket. Fontos szerepet töltenek be a többi operatív eszköz alkalmazási feltételeinek biztosításában, hatékonyságának fokozásában.

b)               A hálózat tagjai szervezetszerű titkos együttműködésben állnak szerveinkkel. A szervezetszerű titkos együttműködés követelménye megkülönbözteti őket azoktól a személyektől, akik egy-egy feladat teljesítésében bár titkosan, de csak alkalmilag segítik az állambiztonsági munkát.

5.   Hálózati funkciók:

a)   Titkos információk szerzése, felderítés.

(Ellenséges személyekre, csoportokra, szervekre, illetve tevékenységükre vonatkozó és általában a Magyar Népköztársaság érdekeinek védelmezéséhez szükséges, titkos úton megszerezhető adatok biztosítása céljából.)

b)   Operatív kombinációk (akciók) végrehajtása.

(Ellenséges körbe történő beépülés, operatív játszma kezdeményezése és folytatása, aktív intézkedések végrehajtása, egyéb titkos operatív intézkedések foganatosítása; kutatás, figyelés stb.)

c)   Ellenséges tevékenységet folytató személyek felismerése és felkutatása.

d)   Fogdai felderítés és börtönelhárítás.

e)   Preventív védelem és operatív ellenőrzés.

(Objektumok preventív védelme; elhárítási vonalak, társadalomra veszélyes személyek és amnesztiában részesültek differenciált ellenőrzése; adott esetben ellenséges akciók, rombolás, merénylet, meghiúsítása nyílt fellépés útján is.)

f)    A hálózati munka egyes részfeladatainak teljesítése.

(Beszervezési jelöltek kutatása, tanulmányozása és beszervezése; személyes és személytelen összeköttetés fenntartása, illetve feltételeinek biztosítása.)

g)   Rezidensi teendők ellátása.

(A rezidens az a titkos munkatársa, aki személyi tulajdonságainál és helyzeténél fogva alkalmas arra, hogy az operatív tiszt irányítása és ellenőrzése mellett a hálózati személyek egy csoportját vezesse és nevelje.)

h)   Egyéb operatív megbízatások teljesítése.

(Levélellenőrzés, operatív technika speciális feladatai, találkozási lakások fenntartása stb.)

i)     A hálózati személy funkcióját alkalmasságától, munkájában való jártasságától és megbízhatóságától, valamint az állambiztonsági munka adott szükségleteitől függően az operatív szerv határozza meg. Egy hálózati személy e feltételek alakulása szerint egymás után – sőt kedvező körülmények esetében egy időben – több hálózati funkciót is betölthet.

 

III.

A hálózati személyek minősítése

6.   A hálózat tagjait az állambiztonsági szervekhez fűződő munkakapcsolatuk tartalma

és együttműködésük alapja szerint minősítjük:

a)   Titkos munkatárs (Tmt)

b)   Titkos megbízott (Tmb)

c)   Ügynök (Ü)

a)   A titkos munkatárs a Belügyminisztérium állambiztonsági szervei hálózatának kipróbált tagja, aki

– elvi, hazafias meggyőződésből fakadó hivatástudattal, magas fokú áldozatkészséggel és kezdeményezően vesz részt a titkos együttműködésben;

– személyi tulajdonságainál és operatív lehetőségeinél, az állambiztonsági munkában szerzett tapasztalatainál és képzettségénél fogva az ellenség felderítésére, tevékenységének megakadályozására irányuló legbonyolultabb hálózati feladatok teljesítésére is alkalmas.

Betölthet minden hálózati funkciót, beleértve a rezidensit is.

b)A titkos megbízott:

–  elvi, hazafias meggyőződésből vesz részt a titkos együttműködésben;

–  személyi tulajdonságainál és operatív lehetőségeinél fogva alkalmas valamely hálózati funkció célirányos és folyamatos betöltésére.

Alkalmasságától függően a rezidensi kivételével minden hálózati funkciót betölthet.

c)Az ügynök:

–  terhelő vagy kompromittáló adatok, illetve anyagi érdekeltség alapján vesz részt a titkos együttműködésben;

–  személyi tulajdonságainál és operatív lehetőségeinél fogva alkalmas valamely hálózati funkció célirányos és folyamatos betöltésére.

Hálózattartó munkával összefüggő feladatokat csak kivételes esetben hajthat végre, rezidens nem lehet.

7.   Valamennyi hálózati személynél azonos követelmény az ellenséges személyek, csoportok, szervezetek és tevékenységük felderítésére való alkalmasság. A hálózatba ne kerüljenek olyanok, akik hírszerző lehetőségeik és személyi tulajdonságaik miatt csak egyes állambiztonsági feladatok teljesítésében tölthetnek be hálózati funkciókat. Korlátozott lehetőségeiket szükség szerint, de nem a szervezetszerű titkos együttműködés keretében kell felhasználni. Az állambiztonsági munkához szükséges, de nem közvetlenül ellenségre, ellenséges tevékenységre vonatkozó, és hivatalosan vagy társadalmi kapcsolatoktól is megszerezhető adatok biztosítása nem hálózati funkció. Ilyen adatok megszerzésére hálózat nem foglalkoztatható.

8.   A titkos munkatársi kategóriához a hálózat legkvalifikáltabb tagjai tartoznak.

A titkos munkatárssal szemben támasztandó legfontosabb követelmény az alkalmasságon és a hírszerző lehetőségeken túl a tartós együttműködés során bizonyított:

–  hivatástudat és áldozatkészség;

–  átlagosnál nagyobb rátermettség, sokoldalúság;

–  operatív képzettség és tapasztaltság.

9.   A titkos megbízott a titkos munkatárssal szemben támasztott magasabb követelményeknek még nem felel meg, illetve valamilyen más oknál fogva (személyi körülmények, más irányú intenzív érdeklődés, kezdeményező- és kombinációs készség hiányosságai, esetleg a mozgásszabadság hiánya stb.) tevékenységi köre, illetve aktivizálhatósága korlátozottabb. A titkos megbízottak közül kell elsősorban kiválasztani a titkos munkatársnak alkalmas személyeket. Ezért személyi tulajdonságaikat fejleszteni és operatív ismereteiket állandóan bővíteni kell. Ez a hálózati kategória tehát egyszersmind a legtehetségesebb és leghűségesebb titkos segítőtársaink előiskolája is.

10.    Az ügynököt együttműködésre a beszervezési alapjában adott egyéni érdekei késztetik. Őszinteségét, megbízhatóságát elsősorban ezek az érdekek határozzák meg. A foglalkoztatás során átnevelésre kell törekednünk, hogy feladatait később már hazafias meggyőződéssel hajtsa végre. Az átnevelés sikerétől, a munkában tanúsított magatartásától és elért eredményeitől függően lehet és kell átminősíteni titkos megbízottnak, illetve titkos munkatársnak.

 

IV.

A hálózati személy operatív lehetőségei és személyi tulajdonságai

11.A hálózati személyt operatív lehetőségei és személyi tulajdonságai teszik alkalmassá az ellenséges aknamunka elleni harc közvetlen feladatainak végrehajtására. Az alkalmasságot nemcsak a hálózati tevékenység legmagasabb szintű célkitűzéseire (pl.: beépülés az ellenséges hírszerző szervek ügynökségébe, központjaiba, a belső ellenség irányító centrumaiba stb.), hanem a hálózati funkciók valamelyikének betöltésére kell vonatkoztatni. Az operatív lehetőségeket és személyi tulajdonságokat ezért a hálózati funkcióknak megfelelően kell számításba venni.

a)   Operatív lehetőségek:

–  Ellenséges személyekkel, csoportokkal, szervekkel meglevő, vagy felújítható múltbeli, illetve hálózati kombinációkkal létesíthető közvetlen, vagy közvetett kapcsolat.

–  Az állambiztonsági szervek célobjektumaiban az ellenőrzés szempontjából előnyös beosztás, illetve felderítésre használható munka- vagy személyes kapcsolatok.

–  Az ellenséges körök, hírszerző szervek érdeklődésének tárgyát képező területeken, objektumokban és társadalmi környezetben mozgási lehetőség, kiterjedt személyi és tárgyi ismeretek.

–  Az ellenséges hírigényeknek megfelelő állami, katonai és szolgálati titkok, egyéb adatok ismerete, vagy megszerzésük lehetősége, illetve ennek látszata.

–  Az állambiztonsági munka kezdeményező, támadó folytatásához felhasználható jelentős külföldi, vagy hazai kapcsolatok, illetve a kialakításukhoz szükséges kedvező feltételek.

–  Kedvező külföldre utazási feltételek, külföldön megfelelő helyi és személyi ismeretek, szabad mozgás lehetősége.

–  Az állambiztonsági munka egyes, csak szervezetszerű titkos együttműködéssel megoldható részfeladatai teljesítésének lehetősége (operatív technikai, levélellenőrzési és más speciális feladatok).

–  Származásból, pályafutásból következő olyan adottságok (volt tőkés, földbirtokos; horthysta vezető személyiség, katonatiszt, vagy ezek leszármazottja, rokona; fasiszta, ellenforradalmi múlt; speciális ismeretek, szakképzettség stb.) amelyek különösen alkalmasak az ellenség érdeklődésének felkeltésére, bizalmának elnyerésére.

A felsoroltak csak a legfontosabb operatív lehetőségeket jelentik. A lehetőségek mindenkor függvényei a folyamatosan változó társadalmi fejlődésnek, az operatív helyzetnek és az ezen tényezők figyelembevételével meghatározott állambiztonsági célkitűzéseknek. Ezért a hálózati személy operatív lehetőségeit minden esetben a konkrét feladattal, vagy üggyel szoros összefüggésben kell mérlegelni.

b)   Személyi tulajdonságok:

A hálózati személy alkalmasságának alapját – adottságaival és hírszerző lehetőségeivel együtt – a kedvező személyi tulajdonságok képezik. A sokoldalúan előnyös tulajdonságok egybeesése módot nyújt a meglevő operatív lehetőségek távlati fejlesztésére és újak létrehozására, míg ezek negatív túltengése az adott lehetőséget is lerontja, esetenként hasznosíthatatlanná teszi. A hálózati munkában különösen a következő személyi tulajdonságokat kell szem előtt tartani:

–  Értelmi képesség:

Ide tartozik az ismeretek megszerzésének képessége, emlékezőtehetség, probléma megoldási (kombinatív) készség stb.

–  Képzettség:

Politikai és általános műveltség, nyelvtudás, szakképzettség, speciális ismeretek.

–  Világnézeti, politikai meggyőződés.

–  Jellembeli tulajdonságok:

Becsületesség, igazságszeretet, felelősségtudat, fegyelmezettség, következetesség, nyíltság, zárkózottság, udvariasság, figyelmetlenség, önkritika, munkaszeretet, lelkiismeretesség a munkában, kezdeményezés stb.

–  Kialakult szenvedélyek, hajlamok:

Szenvedéllyé vált speciális szakmai, tudományos, kulturális, sport stb. érdeklődés; „hobbyk”, italozás, felfokozott szexuális élet; általában: hasznos és káros szenvedélyek, hajlamok.

–  Kialakult, jellemző szokások:

Életmód, munkavégzésben, szórakozásban, viselkedésben stb.

–  Vérmérsékleti adottságok (temperamentum):

–  Akarati tulajdonságok:

             Céltudatosság, elhatározó készség, akaraterő stb.

–  Személyi körülmények:

Családi viszonyok, munkakör, társadalmi kapcsolatok, anyagi biztosítottság, elért eredmények, sikerek, kudarcok stb.

–  Egészségi állapot:

Fizikai és szellemi terhelhetőség.

–  Megjelenés:

Milyen elsődleges benyomásokat gyakorol új környezetére.

      c)Alkalmasság elbírálásakor elsősorban a képességek, a képzettség, a jellemvonások, az egészségi állapot, valamint a személyi körülmények számbavételéből és értékeléséből kell kiindulni. A többi tulajdonság ismerete a hálózati személy (jelölt) alaposabb tanulmányozását, megismerését és személyiségének fejlesztését teszi lehetővé. Az alkalmasság megállapításakor a pozitív és negatív személyi tulajdonságokat a megoldandó hálózati feladatokkal összevetve kell mérlegelni.

 

V.

A titkos együttműködés létrehozása, a beszervezés

A beszervezés a hálózati munka alapvető mozzanata, melynek jó végrehajtása döntően hozzájárul a hálózati személy későbbi feladatainak eredményes teljesítéséhez, illetve az állambiztonsági szervhez fűződő kapcsolatának pozitív alakulásához.

         A beszervezés több munkafolyamatból áll:

12.A jelölt kiválasztása:

A beszervezési munka kiemelten fontos fázisa a jelölt kiválasztása. A helyes kiválasztástól függ egész hálózatépítő tevékenységünk operativitása, vagyis az, hogy a hálózati munkában időben tudjunk alkalmazkodni a politikai és társadalmi fejlődéshez, az operatív helyzethez.

A jelöltek helyes kiválasztása érdekében szem előtt kell tartani:

a)   A beszervezés célirányosságát:

Hálózati személyt foglalkoztatni csak hálózati funkció keretében, parancsokban (utasításokban) és ügyrendekben meghatározott állambiztonsági célkitűzések megvalósítására lehet.

b)   A jelölt alkalmasságát, a titkos együttműködés kialakításának feltételeit:

Az elsődleges adatok alapján mérlegelni kell a jelölt operatív lehetőségeit, személyi tulajdonságait (alkalmasságát), valamint azt, hogy a titkos együttműködés alapjai adottak-e és megvannak-e a beszervezés lefolytatásának feltételei.

13.A tanulmányozás:

A tanulmányozás a jelölt megismerését, operatív lehetőségeinek és személyi tulajdonságainak, körülményeinek mérlegelését, a beszervezés alapjának és módszerének meghatározását tartalmazó munkafolyamat.

a)   A jelölt tanulmányozása és ellenőrzése:

–  Össze kell gyűjteni a jelölt alkalmasságának elbírálásához, valamint a beszervezés alapjának, módszerének és egyéb körülményeinek meghatározásához szükséges adatokat.

–  A jelöltre vonatkozó adatokat gondosan ellenőrizni kell!

Az ellenőrzésre fel lehet használni az állambiztonsági munka valamennyi nyílt és titkos eszközét, módszerét.

A Belügyminisztérium nyilvántartásainak, adattárainak használata kötelező!

b)   A személyes megismerés célja:

–  A jelölt személyiségére vonatkozó adatok és az adatokból levont következtetések ellenőrzése (értelmi képesség, műveltség, megjelenés stb.);

–  továbbá olyan elsődleges személyes benyomások szerzése, amelyek a beszervezési beszélgetés során felhasználhatók (felkészülés a beszervezésre).

A személyes megismerést végrehajtó operatív tiszt – konspirált megismerés esetén – a beszervezésben közvetlenül nem vehet részt! A személyes megismerés nem képezheti a fokozatos bevonás egyik mozzanatát.

c)   A beszervezés alapjának meghatározása:

A jelölt tanulmányozása során összegyűjtött adatoknak tartalmazniuk kell mindazokat az ismereteket, amelyekből egyértelműen meghatározható a beszervezés alapja.

14.Beszervezési alapok:

a)       Hazafias (eszmei, politikai):

A jelölt olyan eszmei, politikai beállítottsága, illetve a szocialista haza szeretetének olyan magas foka, ami a jelöltet arra indítja, hogy szocialista vívmányaink erősítése és védelme érdekében mindennapi tevékenységén és általános állampolgári kötelezettségei teljesítésén felül vállalja az állambiztonsági munkával járó nagyobb leterheltséget, felelősséget és kockázatot. A hazafias alap az állampolgári kötelességtudat átlagos színvonalánál magasabb erkölcsiséget feltételez!

b)       Terhelő vagy kompromittáló adatok:

Kellően dokumentált, bűncselekmény alapos gyanújának megállapítására, tehát büntetőeljárás kezdeményezésére alkalmas, vagy olyan adatok, amelyek felhasználása a jelölt anyagi, erkölcsi érdekeit más módon súlyosan veszélyeztetheti. Jelentéktelen, a társadalomra kisebb veszélyességet magában foglaló bűncselekményekre, vétségekre, szabálysértésekre, illetve a megbocsátható magatartásbeli, politikai, erkölcsi hibákra utaló adatok csak különleges esetekben, a jelölt személyiségének alapos ismerete mellett, várható reagálásának felmérése után használhatók fel.

c)       Anyagi érdekeltség:

Olyan anyagi és egzisztenciális érdekek, igények, vagy szükségletek részben, vagy egészében való teljesítésének felajánlása, amely a jelöltet a titkos együttműködés vállalására ösztönzi, vagy készteti.

A kieső munkaidő pótlása céljából felajánlható fizetés, vagy fizetés-kiegészítés nem azonos a beszervezés anyagi alapjával!

Az alap meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az nem választható el a jelölt személyiségétől!

Különös jelentősége van a jellemvonások és az alapra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok egybevetésének! (Beszervezhetőség!)

15.Az alapok kombinációja:

A személyiség sokrétűségéből következik, hogy a beszervezés alapja összetett, sőt ellentmondásokat tartalmazó is lehet. Ilyenkor az alapok kombinációját kell alkalmazni. Így a terhelő adatok alapján beszervezendő személy anyagilag is érdekeltté tehető, vagy szükséges és hasznos lehet hazafias érzelmeire, politikai meggyőződésére is hivatkozni. A hazafias alapot jól egészítheti ki a jelölt anyagi érdekeltségének reális számbavétele.

Az alapok kombinálásakor:

–  minden esetben pontosan meg kell határozni a fő alapot, és gondosan ki kell dolgozni az alárendelt segédalap felhasználásának módját, célszerűnek látszó fogásait.

16.A beszervezés módszerének megválasztása:

A módszert a jelölt személyisége és a mindenkori operatív helyzet együttes figyelembevételével kell megválasztani.

a)   Gyors módszer:

Az operatív tiszt az alkalmasságra és a beszervezhetőségre határozottan utaló adatokra, érdekekre támaszkodva egy beszélgetés során meggyőzi a jelöltet a titkos együttműködés szükségességéről.

b)   Fokozatos bevonás:

A beszervező operatív tiszt személyes kapcsolatot teremt a jelölttel és a szervezetszerű titkos együttműködés gondolatát csak később, különféle – kellően fedett, de az állambiztonsági munkához objektíve kapcsolódó – részmegbízatások teljesítésétől függően veti fel. A fokozatos bevonás módszere sem nélkülözheti a pontosan meghatározott alapokat. Olyan személyek beszervezése céljából kell alkalmazni, akiknek bevonásához fontos érdekeink fűződnek, de a tanulmányozás adatai szerint idegenkednek az állambiztonsági szervekkel való titkos együttműködéstől.

17.A jelölt megbízhatóságának mérlegelése:

A jelölt megbízhatóságának alapfeltétele az állambiztonsági szervekhez és feladataikhoz való kedvező viszony, ami alatt a szerv iránti feltétlen bizalom és őszinteség, a feladatok lelkiismeretes végrehajtására irányuló törekvés értendő. A tanulmányozás feladata, hogy e kritériumokra egyértelmű választ adjon. A megbízhatóság alapvető követelmény, de az állambiztonsági szervek esetenként kénytelenek ésszerű kockázatot is vállalni. A tanulmányozásnak meg kell határoznia a kockázat megengedhető mértékét és várható hatását, továbbá a szükséges ellenőrző intézkedések körét.

18.A beszervezés helyének, idejének és a meghívás módjának meghatározása:

A beszervezést csak olyan helyen és időpontban szabad lefolytatni, ahol és amikor biztosítottak a kedvező munka és konspirációs feltételek!

Biztosítani kell a jelölt távollétének legalizálását környezete előtt.

A meghívás módját a hellyel és időponttal összhangban kell kidolgozni. Csak az a meghívási mód fogadható el, amely biztosítja, hogy:

–  a jelölt komolynak tekintse, annak eleget tegyen;

–  környezete előtt akaratlanul se dekonspirálhasson.

A beszervezés helyének, idejének és a meghívás módjának megválasztásakor mindenek előtt a természetesen adott helyzetet kell alapul venni. Ha ez nem kielégítő, akkor operatív kombináció segítségével kell a kedvező feltételeket biztosítani. Ebben az esetben is a jelölt körülményeiből kell kiindulni! A meghívás ürügye természetesnek látszódjék, ne keltsen feltűnést sem a jelöltben, sem a környezetében! Tilos a beszervezéseket a párt- és társadalmi szervek, a tanácsok, minisztériumok és főhatóságok helyiségeiben végrehajtani!

19.A beszervezési javaslat elkészítése:

A jelölt tanulmányozásának utolsó, egyben elhatározó jelentőségű mozzanata. A javaslatban kell elemezni és értékelni a tanulmányozás során összegyűjtött és ellenőrzött adatokat, véglegesen meghatározni a beszervezés alapját, módszerét, a beszervezés helyét, időpontját és a meghívás módját.

A beszervezési javaslatnak tartalmaznia kell:

a)   a jelölt közvetlen és perspektivikus feladatait:

(Az ügy, vagy más állambiztonsági, hálózati feladat rövid ismertetése, amelynek bizonyítani kell a beszervezés végrehajtásának célszerűségét).

b)   a jelölt személyére vonatkozó jellemző adatokat:

(Operatív lehetőségek, személyi tulajdonságok).

c)   a jelölt alkalmasságának és megbízhatóságának indoklását;

d)   a beszervezés alapját, módszerét;

e)   a beszervezés végrehajtásának tervét:

(Helye, időpontja és a meghívás módja; a beszervezési beszélgetés lényeges mondanivalói, érvei és az esetleg felhasználásra kerülő dokumentációk alkalmazásának sorrendje, módozatai; intézkedések a beszervezés meghiúsulásának esetére – titoktartási nyilatkozat, büntetőeljárás kezdeményezése stb. Fokozatos módszer esetén az egyes lépések tartalma.)

f)    a nyilatkozatvétel szükségességének, vagy mellőzhetőségének indokolását;

g)   a beszervező és a beszervezésen részt vevők megjelölését;

(A résztvevők szerepének meghatározása és indokolása.)

20.A beszervezési javaslathoz csatolni kell a tanulmányozás során keletkezett iratokat: priuszlapok, környezettanulmány, jelentés külső figyelésről; illetve a terhelő, kompromittáló adatok bizonyítékait.

21.Terhelő, vagy kompromittáló adatok alapján javasolt beszervezés esetén a javaslatnak tartalmaznia kell az alapul szolgáló bűncselekmény, vagy a kompromittáló adatok részletes ismertetését, a felhasználható bizonyítékok megjelölésével!

22.A beszervezést az illetékes vezető engedélyezi. Az illetékességet a vonatkozó ügyrendek és parancsok határozzák meg. A beszervezést engedélyező parancsnok felelős azért, hogy a hálózatba csak olyan személyek kerüljenek, akiknek beszervezése feltétlenül indokolt és – speciális esetektől eltekintve – foglalkoztathatóságuk perspektivikusan is biztosított.

23.A beszervezés végrehajtása:

A beszervezést megkezdeni, illetve végrehajtani csak engedélyezett beszervezési javaslat alapján lehet!

      A beszervezési beszélgetés:

Gyors módszer alkalmazása esetén a szervezetszerű titkos együttműködés létrehozása gyakorlatilag egyetlen beszélgetés eredményeképpen jön létre. (Fokozatos bevonásnál ez több alkalommal, folyamatosan valósul meg.)

      A beszervezési beszélgetés három részből áll:

a)   a jelölt személyes tanulmányozása az együttműködés felvetésekor várható magatartásának felmérése céljából. Terhelő, vagy kompromittáló adatok esetében kihallgatással, illetve kikérdezéssel kell kezdeni a beszervezési beszélgetést.

b)   A beszervezés tulajdonképpeni végrehajtása:

Az együttműködést felajánlhatja a jelölt maga is, de a beszervező is tehet konkrét javaslatot ere vonatkozóan.

c)   A szervezetszerű titkos együttműködés gyakorlati kérdéseinek tisztázása:

Feladatok, jogok, kötelességek, kapcsolattartás, konspiráció, fedőnév használata, nyilatkozatvétel.

24.Általános követelmények:

a)   A beszervezési beszélgetés lefolytatásának eszmeisége, kulturáltsága. A beszervező magatartásának, mondanivalójának mindenben meg kell felelnie az állambiztonsági szervek szocialista, humanista jellegének, haladó célkitűzéseinek. Ezt a követelményt alkalmazni kell terhelő és kompromittáló adatok, valamint anyagi érdekeltség alapján történő beszervezések eseteiben is!

b)   Azt a jelöltet – terhelő, vagy kompromittáló adatok alapján megkísérelt beszervezés esetén – aki nem tesz őszinte vallomást, illetve súlyosan elítélendő magatartását nem ismeri el, tilos beszervezni!

c)   A terhelő adatok alapján sikertelenül megkísérelt beszervezés esetén – ha szükséges – azonnal kezdeményezni kell a büntetőeljárás lefolytatását.

d)   A megfélemlítés, valótlan terhelő, vagy kompromittáló adatok alkalmazása, felelőtlen ígérgetés szigorúan tilos!

e)   Az együttműködés vállalásának önkéntessége:

A hazafias (eszmei, politikai) alapon történő beszervezéskor a jelöltet az együttműködés vállalására saját meggyőződésére utalva kell rávezetni. Amennyiben ez nem bizonyul elégségesnek, szigorúan tilos bárminemű következmények nyílt, vagy burkolt kilátásba helyezésével presszionálni.

A terhelő, vagy kompromittáló adatok bizonyos mértékben kényszerítő erővel bírnak. A jelölttel azonban ebben az esetben is közölni kell, hogy választhat a titkos együttműködés és a felelősségre vonás, illetve a várható következmények között.

f)    Sikertelen beszervezési kísérlet esetén titoktartási nyilatkozatot kell felvenni.

25.Jelentés a beszervezésről:

A beszervezés végrehajtásáról jelentést kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell a beszervezési beszélgetés lefolyását – különös tekintettel a javaslatban engedélyezett tervtől való eltérésekre, illetve azok indoklására, valamint az együttműködés során figyelembe veendő, előre nem látott körülményekre. Tartalmaznia kell továbbá az együttműködés gyakorlati kérdéseiben létrejött megállapodás részleteit, a beszervezett hálózati személy fedőnevét stb.

A jelentés adjon választ arra, hogy a tanulmányozás megállapításai megfeleltek-e a beszervezéskor tapasztaltaknak.

A beszervezésről szóló jelentést az a vezető hagyja jóvá, aki a javaslat végrehajtását engedélyezte.

A hálózati személy konkrét állambiztonsági feladatokra történő foglalkoztatása csak a beszervezésről szóló jelentés jóváhagyása után kezdődhet.

26.A beszervezésről készült jelentés jóváhagyása után az operatív tiszt köteles azonnal intézkedni a hálózati személy operatív nyilvántartásba vételéről. Ha nem kapott engedélyt a foglalkoztatásra, az iratokat meg kell küldeni a BM Nyilvántartó Központ 1. Osztályának.

27.A meghiúsult beszervezésről is kell készíteni jelentést!

Tartalma értelemszerűen azonos a sikeres beszervezésekről készítendő jelentésekével, ugyanakkor részletes elemzést kell adnia a meghiúsulás okairól. Az illetékes parancsnok láttamozása után ezt is meg kell küldeni a BM Nyilvántartó Központ 1. Osztályának.

 

VI.

A hálózati személyek vezetése, nevelése, ellenőrzése

A hálózati személyek vezetését, nevelését nagymértékben meghatározza az operatív tiszt személyes példamutatása és a hálózati személlyel kialakított munkatársi, emberi kapcsolata. E kapcsolatban kifejezésre kell, hogy jusson a szocialista társadalmi rendünk lényegéből fakadó nyíltság és őszinteség, az együttműködéshez elengedhetetlenül szükséges kölcsönös bizalom. Ez a viszony megköveteli, hogy a hálózati személy munkájával szemben türelmes, de igényes, emberi problémáival szemben megértő, segítőkész és humánus legyen. Az operatív tiszt feladata továbbá, hogy színvonalas vezetéssel biztosítsa a rábízott hálózati személyek alkalmasságának (személyi tulajdonsága, operatív képessége, hírszerző lehetősége) fokozatos fejlődését; feladataik eredményes végrehajtását.

28.A hálózati személyek vezetése:

Csak célirányos, konkrét és egyéni lehet. Ezért az operatív tiszt köteles rendszeresen és alaposan felkészülni a hálózati személlyel történő találkozókra.

a)   A hálózati személy feladatának meghatározása előtt kötelessége figyelembe venni az ügy jellegét, az ügyre vonatkozó korábbi ismereteket, a hálózati személy lehetőségét, a felderítő munkában való képzettségét és jártasságát, valamint személyi tulajdonságait.

b)   A feladat meghatározásakor – a fentiek mérlegelése mellett – ügyelnie kell arra, hogy az összhangban legyen a hálózati személy vállalt kötelezettségével, reális lehetőségeivel, képességeivel. Hálózati személyt képességeit meghaladó, vagy irreális feladatokra eligazítani tilos!

c)   Az eligazítás során kötelessége meghatározni azt a magatartásbeli vonalat és azokat a módszereket, melyek segítségével a hálózati személy a kiadott feladatát eredményesen végrehajtja. Szigorúan ügyelnie kell arra, hogy a feladat végrehajtásánál ne legyen tolakodó, ne keltsen gyanút és ne provokáljon. A magatartási vonal meghatározásánál törekednie kell arra, hogy a hálózati személy operatív lehetősége szélesedjen. Bonyolultabb esetekben a hálózati személy feladatát és magatartási vonalát írásban kell kidolgoznia, azt vele tanulmányoztatni és elsajátítása után alá kell íratni.

d)   Az operatív tiszt köteles a hálózati személyt feladata mértékében operatív kiképzésben részesíteni. Ha feladata megkívánja, el lehet látni a felderítést rögzítő (fényképezőgép, minifon stb.), a személyét fedő (fedőigazolvány) és az összeköttetést biztosító technikai eszközökkel. Ezek használatára ki kell oktatni.

e)   A hálózati személy beszámoltatása és a feladatok elvégzéséről készített jelentés legyen konkrét. A jelentésnek tartalmaznia kell, hogy hol és mikor történtek az általa jelentett események; milyen volt a saját magatartása. A jelentés csak a hálózati személy feladatát képező kérdéseket, vagy más bűncselekményekre utaló adatokat tartalmazhat. Saját következtetéseit, észrevételeit megjegyzésként közölheti a jelentés végén.

f)    Az információk objektivitásának biztosítása érdekében az operatív tiszt a találkozások során köteles meggyőződni arról, hogy a hálózati személy jelentése nem túlzott-e, vagy nem csökkenti-e a tényeket. Ezt elérheti a jelentések elemzésével, a bennük rejlő ellentmondások tisztázásával, valamint más úton nyert információkkal történő összehasonlítással.

g)   Az operatív tisztnek tilos a hálózati személy jelentésének értelmét megváltoztatni, azt módosítani, korrigálni! Ugyanakkor köteles saját megjegyzését, értékelését, tervezett intézkedéseit, a hálózati személy soron következő fontosabb feladatait a jelentés végén rögzíteni.

h)   Az operatív tiszt felelős a hálózati személy konspiráltságának biztosításáért. A hálózati személy jelentését harmadik személyben fogalmazza meg és fedőnévvel írja alá; jelentéséről másolatot nem készíthet. Ha otthoni, vagy munkahelyi körülményei nem biztosítanák a konspiráltságot, akkor jelentését a találkozók során K- vagy T-lakáson írja meg. A konspirációs feltételek biztosítása mellett – külön engedéllyel – a hálózati személy jelentése magnetofonnal rögzíthető. Indokolt esetben a szóbeli beszámoltatás is elfogadható, de arról az operatív tiszt köteles jelentést készíteni.

i)     Biztosítani kell az operatív tisztvezető irányító szerepét.

j)     A hálózati személyt el kell igazítani, illetve ki kell képezni arra, hogy különleges esetekben (terror, diverzió, hazaárulás) öntevékenyen megakadályozza a bűncselekmény végrehajtását – ha elkerülhetetlen, élete kockáztatása árán is.

k)   Hálózati személynek provokációt eredményező feladat nem adható! Ha a hálózati személy feladatát csak bűncselekmény elkövetésével tudja megoldani, ilyen irányú eligazításához magasabb parancsnok írásbeli engedélye szükséges.

l)     Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a hálózati személy az általa feldolgozott és büntetőeljárásra kerülő ügyekből idejében kivonható legyen. Ezért nem szabad úgy vezetni, irányítani, hogy az ellenséges tevékenységben vezető, kezdeményező szerepet vállaljon.

29.A hálózati személyek nevelése:

A hálózati személyek nevelésének alapvető célja, hogy feladataikat becsületesen, politikai tisztánlátással, a haza iránti odaadással, kezdeményezőkészséggel végezzék. Éppen ezért a hálózat tagjaival csak olyan operatív tisztek tarthatnak kapcsolatot, akik képzettségük alapján alkalmasak arra, hogy a kritériumoknak megfelelő hálózati személyeket neveljenek.

a)   Az operatív tiszt a hálózati személyekkel való foglalkozás során köteles azok jellemét, pozitív tulajdonságait fejleszteni.

b)   Minden egyes hálózati személyt alapos politikai nevelésben kell részesíteni. Nevelés közben az operatív tiszt köteles figyelembe venni, hogy az adott hálózati személy milyen alapon vesz részt az együttműködésben, milyen politikai képzettséggel, világnézettel és műveltséggel rendelkezik.

c)   Fokozott figyelmet köteles fordítani azon hálózati személyek politikai nevelésére, vagy átnevelésére, akik külföldön, vagy belföldön az imperialista hírszerző szervek elleni harcban vesznek részt, illetve az ellenséges körökkel közvetlen érintkezésben állnak.

d)   A politikai nevelésnek biztosítani kell, hogy az ellenséges körökkel, vagy szervekkel való érintkezés, illetve az ellenséges környezet ideológiai hatása segítőtársainkat ne demoralizálja, ellenkezőleg: hazafias meggyőződésükben erősítse.

e)   A hálózati személy nevelésének fontos feltétele, hogy munkájáról folyamatosan kapjon értékelést – időközönként az operatív tiszt parancsnokától személyesen is.

f)    A hálózati személy jutalmazása (dicséret, anyagi juttatás stb.) a nevelés fontos eszköze. Kimagaslóan eredményes munkáért, bátor helytállásáért kitüntetésre is fel lehet terjeszteni.

30.A hálózat ellenőrzése:

Az operatív tiszt köteles az általa irányított hálózati személy tevékenységét, megbízhatóságát folyamatosan és rendszeresen ellenőrizni.

a)   Azon hálózati személyek ellenőrzésére, akik árulással, provokatív tevékenységgel, vagy valótlan adatok szándékos jelentésével gyanúsíthatók, az operatív munka valamennyi eszközét fel lehet és fel kell használni (párhuzamos ügynökség, operatív technika, külső figyelés stb.)

b)   Az operatív tiszt köteles megakadályozni, hogy a hálózati személy az állambiztonsági szervekkel való kapcsolatát egyéni nyerészkedésre, visszaélésre használja fel.

c)   Az operatív tiszt köteles a hálózati személy magatartásában, személyi tulajdonságaiban, magánéletében, életmódjában tapasztalható negatív változásokra felfigyelni, az okokat ellenőrizni, káros kihatásainak időbeni megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

d)   Nagy figyelmet kell fordítani az ügynöki minősítésű hálózati személyekre, különösen azokra, akiket az imperialista hírszerzés hálózatából fordítottunk vissza, vagy ellenséges körből szerveztünk be. Az ellenőrzés elmulasztása komoly veszélyt jelent, mert előidézheti dezinformálásunkat, ellenséges ügynökök befurakodását hálózatunkba.

e)   Az ellenséges hírszerző szervhez tartozással, árulással, vagy más bűncselekménnyel gyanúsított hálózati személyekkel szemben operatív ellenőrzésük eredményétől függően kell megtenni a szükséges intézkedéseket beszervezésük megerősítésére, kizárásukra, illetve büntetőeljárás kezdeményezésére.

 

VII.             

A kapcsolattartás megszervezése

31.A kapcsolattartás helyes megszervezésével biztosítani kell a konspirációt, a folyamatosságot és az operativitást. A kapcsolattartás az operatív tiszt (vagy rezidens) és a hálózati személy között történhet:

–  személyes találkozón,

–  közvetítővel, vagy

–  technikai (személytelen) eszközök segítségével.

32.A kapcsolattartás helyes formájának megválasztása érdekében kötelező figyelembe venni a hálózati személy körülményeit, feladatát, ellenőrzöttségét, képzettségét, valamint az operatív helyzetet, az abból adódó biztonsági követelményeket. E tényezőktől függően sor kerülhet esetenként a kapcsolattartás formáinak kombinatív alkalmazására is.

33.A kapcsolattartás szervezésénél az alábbi általános szabályokat kell követni:

a)   A személyes találkozó a legalkalmasabb, a leggyakoribb, módja a hálózattal való kapcsolattartásnak.

–  A rendes és biztosító találkozók helyét, idejét és gyakoriságát – a hálózati személy lehetőségét és az operatív érdekeket figyelembe véve – az operatív tisztnek kell kijelölni.

–  A találkozók belföldi hálózati személy esetében egy hónapnál ritkábban nem történhetnek.

–  A találkozókat célszerű K- és T-lakásokon lefolytatni.

–  Titkos munkatárssal, ügynökkel és általában az ellenséges központokkal, objektumokkal, csoportosulásokkal közvetlenül érintkező hálózati személlyel csak K- és T-lakásban lehet találkozni!

–  Nem szabad ellenőrizetlen hálózati személlyel K- vagy T-lakáson találkozni; azonos ügyben párhuzamosan foglalkoztatott hálózati személyeket ugyanabban a lakásban fogadni; dekonspirálódott K- vagy T-lakásban hálózati személyt fogadni.

b)   A közvetítő beiktatásával, vagy technikai eszközök segítségével folytatott kapcsolattartás:

–  A kapcsolattartás e formái csak akkor engedélyezhetők, ha a személyes találkozók nem, vagy csak nagy kockázattal valósíthatók meg.

–  +A személytelen kapcsolattartás módszerei és eszközei tekintetében a vonatkozó érvényes utasításokban kidolgozott elvek az irányadók.

 

VIII.           

A hálózati személyek átadása, minősítése

34.A hálózati személyek átadása:

a)   Hálózati személyeket átadni csak indokolt esetben szabad: ha az operatív tiszt huzamosabb ideig beteg, áthelyezés alatt áll, tartósan vezényelték, vagy ha a hálózati személy lehetőségeiben beállott változás (fejlődés) úgy kívánja, hogy más operatív tiszt foglalkozzon vele.

b)   A hálózati személyek átadása csak az ügyrendben jogosított vezetők engedélyével történhet. Az átadás, ha erre lehetőség van, személyesen történjen. Esetenként előfordulhat, hogy az újonnan kijelölt operatív tiszt jelszó segítségével veszi fel a hálózati személlyel a kapcsolatot.

35.A hálózati személy munkájának értékelése:

      A hálózati személy munkáját „Minősítés”-ben értékelni kell, ha:

a)               egy adott ügyben, vagy munkaterületen feladatát teljesítette;

b)               körülményeiben (operatív, vagy személyi) érdemleges változás áll be;

c)               pihentetésre, átadásra, vagy kizárásra kerül.

 

IX.                

A hálózati személy pihentetése, kizárása

36.Pihentetés:

a)   A hálózati személyt pihentetni kell, ha körülményeiben (betegség, dekonspiráció), vagy operatív lehetőségeiben beállott változások miatt az együttműködésre átmenetileg alkalmatlanná válik.

b)   A pihentetést kezdeményezheti a hálózati személy és az operatív tiszt is. A pihentetett hálózati személy körülményeit időnként felül kell vizsgálni.

c)               A pihentetendő hálózati személyt el kell igazítani a pihentetéssel kapcsolatos kötelességeire és a kapcsolat újrafelvételének módozataira. Ha körülményeiben, vagy lehetőségeiben kedvező változás áll be, akkor a meghatározott módon együttműködésre köteles jelentkezni, illetve az operatív tiszt kezdeményezi az aktív együttműködés folytatását.

37.Kizárás:

a)   A hálózati személy kizárását kell kezdeményezni akkor, ha bármilyen okból az együttműködésre véglegesen alkalmatlanná válik.

b)   Az operatív helyzet változása következtében megszűnő hírszerző lehetőség nem feltétlenül indokolja az adott területen foglalkoztatott hálózati személyek kizárását. A körülmények alapos vizsgálatával lehetőleg arra kell törekedni, hogy a korábban eredményesen dolgozó, kvalifikált hálózati személyek továbbra is kapcsolatban maradjanak az állambiztonsági szervekkel még akkor is, ha konkrét feladatot nem látnak el. Lehetővé kell tenni, hogy adott esetben a kapcsolat rövid időn belül aktív együttműködéssé változhasson.

c)   A kizárásra az operatív tiszt javaslatot készít, amelyet a beszervezések engedélyezésére jogosult vezető hagy jóvá. A javaslatnak a kizárás indokolásán túlmenően tartalmaznia kell a hálózati személy beszervezése óta végzett munkájának értékelését, valamint a szervvel szemben esetleg fennálló jogos igényeit, követeléseit és a kielégítésükre vonatkozó előterjesztést is.

A hálózati személlyel személyesen közölni kell a kizárását. A kizáráskor az együttműködés kapcsán megismert titkokra vonatkozóan titoktartási nyilatkozatot kell venni.

 

X.                  

A hálózati személyek jogi helyzete

38.A hálózati személy utasításra végrehajtott cselekedetéért az állambiztonsági szerv a felelős.

39.A hálózati személy kártérítési igénnyel léphet fel, ha operatív feladatainak előírás szerinti végrehajtása következtében anyagi károsodás, vagy egyéb hátrány éri. A kártérítést az illetékes állambiztonsági szervnek kell kezdeményeznie és a jogosultak számára biztosítania, ha a hálózati személy az állambiztonsági feladat teljesítése következtében elhalálozik, vagy személyes szabadságában akadályoztatva, illetve korlátozva van.

40.A huzamosabb ideje eredményesen dolgozó titkos munkatársat szükség szerint és a lehetőségektől függően segíteni kell lényeges egzisztenciális problémáinak megoldásában.

41.A terhelő adatok alapján beszervezett ügynök együttműködési nyilatkozatában rögzíteni kell, hogy huzamosabb őszinte együttműködése esetén eltekintünk a büntetőeljárás kezdeményezésétől a beszervezés alapját képező bűncselekmény miatt. Általános szabály, hogy legkésőbb a cselekményért kiszabható büntetés elévülési határideje lejárta előtt az illetékes operatív szerv köteles az együttműködés alapját felülvizsgálni.

a)   Ha az ügynök az eltelt idő alatt munkájával bebizonyította őszinte megbánását, nem kezdeményezünk büntetőeljárást.

b)   Ha a szerv továbbra is igényt tart az ügynök munkájára, úgy hazafias alapon titkos munkatársi, vagy titkos megbízotti kategóriában tovább foglalkoztathatja. Ez esetben a beszervezését hazafias alapon meg kell erősíteni.

c)   Amennyiben az ügynök a további együttműködést nem hajlandó hazafias alapon vállalni, akkor az elévülési határidő lejártakor a hálózatból ki kell zárni.

 

XI. Vegyes rendelkezések

42.Párttagok beszervezése, foglalkoztatása:

a)               Párttagot beszervezni és foglalkoztatni csak olyan indokolt esetben szabad, amikor az adott fontos hálózati feladat más személy bevonásával nem és csak szervezetszerű titkos együttműködéssel oldható meg.

b)               Párttagok beszervezését az illetékes csoportfőnök, hatáskörét meghaladó esetekben a III. főcsoportfőnök, illetve a belügyminiszter engedélyezi.

c)               Hálózati személy belépését a pártba tilos megakadályozni, vagy késleltetni. Ha a felvételt kérőt annak idején terhelő, vagy kompromittáló adatok alapján szervezték be és ezek az adatok az elbíráláskor jelentőséggel bírhatnak, azokat előzetesen az illetékes pártszerv tudomására kell hozni.

d)               A párt- és társadalmi szervezetek választott funkcionáriusait, illetve apparátusaik dolgozóit, valamint az MSZMP KB hatáskörébe tartozó vezetőket nem szabad beszervezni.

e)               Párttagot terhelő adatok alapján beszervezni szigorúan tilos!

43.Hálózati tevékenységet párt-, állami és társadalmi funkcionáriusok ellenőrzésére kifejteni csak az állambiztonsági munkát e vonatkozásban szabályozó párt- és kormányhatározatok, valamint miniszteri parancs szerint lehet.

44.A hálózat titkossága:

A hálózati munka titkos eszköz jellegéből következik a hálózati személyek konspirációs védelmének szigorú követelménye. Ezért egy adott operatív szerv hálózatát, annak tagjait és munkájukat csak a felügyeletre jogosult vezető, illetve akinek erre a munkakörénél fogva felhatalmazása van, ismerheti meg.

45.A szabályzat érvényesítése:

A Szabályzat a BM III. Főcsoportfőnökség hálózati munkájának alapelveit tartalmazza, hatálya azonban kiterjed a BM Határőrség Országos Parancsnokság Felderítő Osztályára és a BM Belbiztonsági Osztályára is. A Szabályzat elveinek betartásáért e szervek vezetői és a hálózati operatív munkát végző beosztottak személyükben is felelősek.

 

Budapest, 1972. április 5.

 

[ÁBTL 4.2. 10-21/5/1972. Aláírás és pecsét nélküli nyomtatvány.]