1973. november 27. A Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének jelentése az állambiztonsági szervek hálózati munkáját szabályozó 005/1972. számú parancs végrehajtásáról

Belügyminisztérium                                                                     Szigorúan titkos!

III. Főcsoportfőnökség                                                                Különösen fontos!

 

Jelentés az állambiztonsági szervek hálózati munkájának alapelveit tartalmazó 005/1972. számú BM parancs feldolgozásának és alkalmazásának tapasztalatairól

 

Az állambiztonsági szervek hálózati operatív munkát végző állománya a 005/1972. számú valamint a 0012/1972. számú BM parancsokat, szabályzatokat szakmai képzés keretében feldolgozta. Elsajátításáról 1972. december 30-áig bezárólag az előírás szerint beszámolt. Ezt követően kezdődött meg és került végrehajtásra a hálózat felülvizsgálata és minősítése.

 

I.

A felülvizsgálat során felszínre került pozitív és negatív jelenségek, tendenciák a hálózati munka területén.

A felülvizsgálat végrehajtása valamennyi hálózattartó operatív szervnél a parancsnak megfelelően történt. Végeredménye – mind a pozitív, mind a negatív vonásokat tekintve –  megerősítette az előzetes felmérések során nyert tapasztalatokat.

A felülvizsgálat pozitívumai:

–   A felszínre került fogyatékosságok, lehetőségek szerinti azonnali, vagy perspektivikus korrigálást vontak maguk után. A sokfajta hiba, visszahúzó tényező felszínre jutása önmagában is jelzi, hogy a parancs feldolgozása alapos, megértése megfelelő és a felülvizsgálat lelkiismeretes volt. A negatívumokat az egyes szervek nem takargatják, hanem azok kijavításán dolgoznak. Ebből következően egyidejűleg biztosítva van, hogy hosszú ideig a hálózati munka fejlesztése, színvonalának emelése nem szorulhat háttérbe az állambiztonsági szervek munkájában.

–   A kiégett, elöregedett, vagy egyéb alkalmatlansági okból kizárásra került H személyektől való szabadulás nagy terhet vett le az operatív szervekről. Ennek pozitív következménye, hogy a hálózattartó állomány nagyobb gonddal, több energiával foglalkozhat a meglevő hálózat vezetésével, nevelésével, és a szerzett tapasztalatok alapján a tanulmányozó munka színvonalának emelésével.

–   Jelentős azoknak az – operatív szempontból értékes – új információknak a száma, amelyek éppen a felülvizsgálat során kerültek a birtokunkba.

–   A megmaradt hálózat körében megtörtént az alapok átminősítése, ahol ez elmaradt a 4/1963. és a 7/1970. számú törvényerejű rendeletek megjelenését követően. Azóta a „kompromittáló” s ezáltal kényszerítő körülmény már nem állt fenn, mégis ennek alapján foglalkoztattak sok személyt. A felülvizsgálat során ez is a szükséges korrekció alá került.

A hálózati operatív munka pozitív irányú fejlődését mutatja – a feltárt fogyatékosságok, hibák mellett is – az a tény, hogy a hálózati állomány mintegy 70 százaléka a 005/1972. számú BM parancs követelményeinek alapvetően megfelelt, továbbra is foglalkoztatható, megbízható alapját képezi a munkának.

          További pozitív vonása volt a korábbi hálózati munkának, hogy alapvetően, döntő többségében, biztosított volt a politikai megbízhatóság. A kizárásra kerültek közül mindössze nem egészen 1 százalék bizonyult politikailag alkalmatlannak.

A felülvizsgálat során végrehajtott kizárások, azok okai és következményei a hálózati munkában

1972. december 31-én a BM III. Főcsoportfőnökség központi és megyei (budapesti) szervei által foglalkoztatott hálózat létszáma: 9 412 fő volt.

Kizárásra került: 3 495 fő              3 267 H-személy                228 T-lakás

          Az összesített adatokat tekintve, a felülvizsgálat alkalmával kizárásra került személyek száma rendkívül magas. Azonban ennek jelentős részét, (közel egyharmadát) a katonai elhárítás adja, speciális – a többi állambiztonsági területtől eltérő – operatív helyzetük kialakulása folytán. A hálózat felülvizsgálatát és átminősítését a terület sajátosságainak figyelembevételével, a korábban felhalmozódott problémák rendezésére törekedve oldották meg. Jogot kaptak a „rezidens” kategória sajátos szervezésére, valamint „operatív kapcsolat” – hálózaton kívüli – kategória létrehozására. Mindezek következtében kizárásra került a korábban foglalkoztatott hálózat több mint 60 százaléka (1 378 fő). Ennek alapvető hányadát azok a személyek képezik, akiknek a munkája és lehetősége nem igényel hálózati funkciót. Nagy részükkel a továbbiakban operatív kapcsolatként foglalkoznak. A titkos munkatárs minősítésű hálózati személyek több mint 90 százaléka rezidensi funkciót tölt be.

            A III. Főcsoportfőnökség többi szervénél a kizárások száma változó, de lényegesen kisebb:

a III/II. Csoportfőnökségen mintegy 30 százalék,

a III/III. Csoportfőnökségen mintegy 20 százalék.

A megyei (budapesti) állambiztonsági szerveknél 15–40 százalék, ezen belül a többség (12 megye) 20–25 százalék közötti.

            A kizárások indoklásában a legnagyobb helyet a hírszerző lehetőség hiánya foglalja el: 1 834 fő, /az összes kizárás 56,1 százaléka/. Ebből mindössze 1 százalékot tesz ki azoknak a száma, akik párttagok lettek, vagy olyan társadalmi funkcióba kerültek, amely kizárja a további foglalkoztatást. Mintegy 2 százalékban játszottak közre személyi, családi körülmények.

          A hírszerző lehetőség csökkenése az esetek jelentős részében összefüggésbe hozható a megváltozott operatív helyzettel, követelményekkel.

          Az MSZMP KB 1969. novemberi határozata végrehajtása során pontosításokra, korrekciókra került sor, mind az elhárító munka irányát, mind szervezését illetően. A hálózat építése, lehetőség szerinti átirányítása ezt nem követte a megfelelő mértékben illetve ütemben. A hálózati személyek egy jelentős része így operatív szempontból érdektelen területre szorult. Ugyanakkor a további beszervezések nem mindig a kiemelt, előtérbe került elhárítási területek erősítésére irányultak elsősorban.

            A hírszerző lehetőség vizsgálata szempontjából egyaránt történtek hibák a kiválasztás, a tanulmányozás és a vezetés folyamatában. A kiválasztás sok esetben eleve periférikus területről történt, ahonnan a cél megközelítése bonyolult, hosszadalmas, szisztematikus munka útján lett volna lehetséges. Ez vagy nem indult meg, vagy időközben abbamaradt.

          Jelentős számban kerültek kiválasztásra és beszervezésre olyan személyek, akik magatartás, politikai- és világnézet szempontjából olyan egyértelműen pozitív benyomást keltettek környezetükben, hogy ez eleve kizárta annak lehetőségét, hogy ellenséges körök, vagy személyek bizalmába kerülhettek volna. Bátortalanság tapasztalható abban az irányban, hogy belülről válasszanak ki megfelelő személyeket, akiket célszerű neveléssel és irányítással tehettek volna alkalmassá a hálózati munka végzésére.

          Kedvező kiválasztás esetében is gyakori jelenség, hogy nem kísérik figyelemmel a hírszerző lehetőségeket befolyásoló tényezők alakulását, és így nem történnek intézkedések azok irányítására, a megszűnés, illetve csökkenés megelőzésére.

          Mint negatív tapasztalat került felszínre a felülvizsgálat során ennek ellenkezője, amikor a hálózati személy hírszerző lehetőségei bővültek, azonban ez a tartás során figyelmen kívül maradt a gyakorlati tevékenységben és az előírt adminisztrációs kötelezettségben is. ( 6/a karton kitöltése ).

          Mindezek mellett szükséges megállapítani, hogy az alkalmatlannak bizonyult hálózati személyek egy része az esetenként előtérbe került statisztikai szemléletből adódik, amikor a kitűzött számszerű fejlesztés teljesítése érdekében háttérbe szorultak egyes tartalmi, célszerűségi követelmények. Ebben az időszakban főszerepet játszott a beszervezhetőség („ki hagyja magát”).

          A felülvizsgálat tapasztalatai szerint éppen a számszerűség teljesítése érdekében előfordult, hogy a beszervezési javaslatokban a jelölt lehetőségei, vagy tulajdonságai (esetenként mindkettő) „lakkozást” kaptak, nem feleltek meg a realitásnak. Ez a közös munka során éreztette hatását, az ilyen hálózati személy nem segítséget, hanem felesleges terhet jelentett az operatív szerv számára.

          A felülvizsgálat felszínre hozta, hogy a szubjektív tényezők szerepét nem mindenütt kezelték a jelentőségének megfelelően, s ez jelentős mértékben visszahatott a hálózati munkára. A legkirívóbb hibák voltak ezen a területen:

–   a hálózati személyek „eszközként” való, rideg kezelése, parancsoló hangnem, esetenként burkolt fenyegetés alkalmazása, lekezelés;

–   kisebb mértékben ennek fordítottja: a feladatok számonkérésének elmulasztása, különböző mulasztások hallgatólagos tudomásul vétele;

–   a politikai nevelés, magatartási vonal alakítása, módszerbeli segítségnyújtás kampány-jellege, illetve elmaradása;

–   a hálózati személy egyéni problémái iránti érdektelenség. Ennek fordítottja: a végzett munkával arányban nem álló kényeztetés (anyagi juttatás, útlevél, jogosítvány ügyek, stb. mérték nélküli intézése).

     Fenti hibák részben felkészültségi, részben ellenőrzési problémákra vezethetők vissza.

Néhány szerv munkájában az utóbbi években egy sajátos ellentmondás alakult ki. A korszerű munka követelményeinek megfelelően előtérbe került a magasan kvalifikált hálózat kialakítása. Ennek során beszervezésre került jelentős számú, felsőfokú képesítéssel rendelkező, sokoldalúan képzett, szakterületén jelentős tekintéllyel bíró személy. A hálózattartó operatív tisztek egy részének műveltsége olyan mértékben elmarad tőlük, amely nem hidalható át, még azonos, vagy esetleg magasabb politikai képzettséggel, tapasztalattal sem. Esetenként azonban ez sincs meg a kielégítő mértékben.

          A hálózat, valamint a hálózati munka ellenőrzése területén is kerültek felszínre fogyatékosságok. Itt főleg a tervszerűtlenség, kampányszerűség jelenti a fő gondot. Összefügg ezzel az a probléma is, hogy helyenként a megengedhetőnél gyakoribb a tartó(tiszt)-változás. Maga a személycsere, s a vele együtt járó következmények (más stílus, követelmény, stb.) akadályozzák a hálózat, s így közvetve a hálózati munka követelményeknek megfelelő egyenletes fejlődését.

 

II.

Az állambiztonsági munka jelenlegi hálózati ellátottsága. A felülvizsgálat utáni új beszervezések tapasztalatai.

Az állambiztonsági szerveknél jelenleg foglalkoztatott hálózat létszáma: 5 268 (1973. augusztus 31-i adat).

          Ennek mintegy 95 százaléka (5 020 fő) hazafias alapon dolgozik. 67,5 százalék több éve áll kapcsolatban az elhárító szervekkel.

          Ezen belül 13,5 százalék (712 fő) 20 éve; 22,2 százalék (1170 fő) 10 év óta.

          Az összhálózat 34,4 százaléka rendelkezik főiskolai, egyetemi végzettséggel. (Ennél kedvezőbb az arány a III/II. és III/III. csoportfőnökségek területein.)

Kedvező képet mutat a kor szerinti összetétel is:

          több mint 20 százalék (1161 fő) 33-42 év,

          több mint 30 százalék (1625 fő) 43-52 év közötti személyekből áll.

A felülvizsgálat befejezése óta eltelt 10 hónap nem elégséges teljes értékű helyzetelemzésre. Néhány vonatkozásban mégis megállapíthatók pozitív és negatív jelenségek, amelyek a jelenlegi – a felülvizsgálat következtében előállt – helyzetet jellemzik:

–   a fenti adatok bizonysága szerint a minőségi mutatók jóval kedvezőbbek a korábbi helyzetnél. Ez egyik alapfeltétele a hatékonyabb munkának;

–   a hálózat minőségi változását mutatja, hogy a nagyszámú kizárások ellenére nincs lényeges csökkenés az operatív értékű információk számában;

–   egyes szerveknél az információk forrásait tekintve az arányok pozitív irányú fejlődése mutatkozik a hálózat javára.

–   a sok gondot, felesleges terhet jelentő hálózati személyektől való megszabadulás előnyei máris jelentkeznek a hálózattartó operatív tisztek, illetve szervek munkájában. A felszabadult időt és energiát a célszerű fejlesztésre, a munka hatékonyabb végzésére fordítják.

          Fenti pozitív jelenségek csökkentik, de nem szüntetik meg a nagy számú kizárások miatt helyenként előállt, illetve fokozódott problémákat.

          Az előzetes tapasztalatok szerint is néhány fő elhárítási területen, mint pl. követségi vonalak, idegenforgalom, ifjúságvédelem, kulturális terület, nem volt kielégítő – a minőségi problémák mellett – a számszerű hálózati ellátottság. Az egyes vonalakon belül, egyes frekventált területek, objektumok csak minimális mértékben voltak hálózatilag biztosítottak. Ezt a helyzetet az – egyébként szükséges – kizárások tovább rontották, illetve ezek következtében újabb feszültségek keletkeztek.

          Közvetlenül a felülvizsgálat befejezése után, a gondok enyhítése, illetve a szükséges fejlesztés biztosítása érdekében ismét megindult a hálózatépítő munka.

          1973. január 1. és augusztus 31. között szerveink 273 személyt szerveztek be. (Ezen belül 103 főt a megyei (budapesti) állambiztonsági szervek.)

          Az alap 244 fő esetében „hazafias” volt, az alapok kombinációját 14 főnél alkalmazták. Az időszak alatt 54 volt a meghiúsult beszervezések száma.

          A felülvizsgálat során felszínre került, a kiválasztásra és tanulmányozásra vonatkozó tartalmi és módszerbeli pozitív és negatív tapasztalatokat az új beszervezéseknél igyekeztek figyelembe venni.

          Az egyes szervek hasznosítani kívánják ezeket a továbbiakban a hálózat vezetésénél és tartásánál is.

          A felülvizsgálat végrehajtásáról készült értékelő jelentések néhány tapasztalata a fentiekkel kapcsolatban:

–   Biztató a további munka végrehajtása szempontjából, hogy – több szerv értékelése szerint – jelenleg a magasabb szintű hálózatépítésnek, vezetésnek csak a feltételei vannak meg. Ezt csak tervszerű munkával, a 005/1972. számú parancs követelményeit betartva, a rutin-kezelést felszámolva lehet megoldani.

–   A szervek többségénél felismerték, a hálózat kiképzésének, továbbképzésének szükségességét. Ennek módszerein, rendszeressé tételének kialakításán dolgoznak.

–  Helyt kapott az a felismerés is, hogy a kiképzés, a foglalkoztatás, az ellenőrzés, csak tervszerű folyamat részeként, egyfajta megfelelően működő mechanizmus segítségével oldható meg, de figyelembe kell venni, hogy a tennivalók, és a megoldás egyediek. Ebből következően pl. célszerűnek látszik az a módszer, - amelyet egyik megyei osztály kíván bevezetni – hogy valamennyi B-dossziéba 1 éves terv kerül, mely az év során a személlyel kapcsolatos tennivalókat (kiképzés, ellenőrzés, bevezetés, parancsnoki ellenőrzés, stb.) rögzíti.

–  Kevésbé kedvező képet mutatnak a jelentések a parancsnoki munka önkritikus elemzésében. Mindössze néhány helyen nyer említést, hogy „nem voltak rendszeresek az ellenőrző találkozók”. A kiválasztás, tanulmányozás és tartás során elkövetett hibákért, illetve mulasztásokért főleg – és elsősorban – a hálózattartó operatív állományt teszik felelőssé.

–  Néhány jelentésben szerepel olyan kitétel, amely arra utal, hogy nem egységes az értelmezés minden tartalmi vagy módszerbeli kérdés tekintetében. Akadnak olyan megállapítások is, amelyek szószerinti értelmezése több operatív problémát is takarhat, pl. „Egyes hálózattartó operatív munkások kapcsolataikkal nem tudják érzékeltetni munkájuk gyümölcsét, hatását. A hálózati személyek hiányolják a sikerélményt, elkedvetlenednek”.

 

III.

Tervek, javaslatok a hálózati munka színvonalának emelésére.

A hálózattartó operatív szervek a felülvizsgálatról készített értékelésekkel egyidejűleg rögzítették legközelebbi terveiket, tennivalóikat a 005/1972. számú BM parancs, illetve szabályzat folyamatos végrehajtása érdekében. Ezek főleg a hálózat képzésével, ellenőrzésével, ellenőrzésével és fejlesztésével, a hálózattartó állomány továbbképzésével foglalkoznak. Több javaslatot is felterjesztettek, amelyekben további szabályozást, illetve a szabályzat egyes előírásainak pontosítását igénylik (2. számú melléklet).

          Az ilyen irányú javaslatok egy része a szabályzat vonatkozó előírásaitól nem tér el, ezért értelemszerűen megoldható, annak módosítása, vagy kiegészítése nélkül. A javaslatok egy másik része nem általánosítható, csak az adott szerv speciális szakterületének problémája.

          A 005/1972-es valamint a 0012/1972. számú BM-parancsok, illetve szabályzatok a hálózat fejlesztésével, vezetésével, nevelésével kapcsolatos valamennyi elvi, módszerbeli és adminisztrációs /nyilvántartási/ tennivalót alapvetően tartalmazzák.

          A végrehajtás során – a felülvizsgálat tapasztalatait, illetve a kialakult helyzetet figyelembe véve – különös gondot kell fordítani az alábbiakra:

1.  A minőségi követelmények következetes szem előtt tartása mellett, biztosítani kell a szükséglet szerinti számszerű növekedést, elsősorban a követségi vonalak, az idegenforgalom, az ifjúságvédelmi és kulturális területeken. A feladat végrehajtásában biztosítani kell a tervszerűséget, folyamatosságot, annak kampányszerű kezelése megengedhetetlen. A számszerű tervek teljesítése csak az előre jelzett területre történt beszervezéssel oldhatók meg, illetve fogadhatók el, mivel a cél nem önmagában a számszerű növekedés, hanem az ellátatlan területek hálózati biztosítása.

2.  Hatékonyabbá és rendszeressé kell tenni a hálózat, valamint a hálózati munka parancsnoki ellenőrzését.

Az operatív szervek éves tervei beütemezetten tartalmazzák az alábbiakat:

–   mely hálózati személyek időszakos operatív ellenőrzése aktuális az év folyamán;

–   az illetékes parancsnokok mely hálózati személyeknél vesznek részt ellenőrző találkozón.

A parancsnokok időszakonként – de legalább évente egy alkalommal – a hálózattartó állománnyal ismertessék a beszervezések, valamint az ellenőrző találkozók pozitív és negatív tapasztalatait, levonva a szükséges konzekvenciákat, határozzák meg a soron levő feladatokat.

3.  Biztosítani kell a hálózati személy és az operatív tiszt közötti általános műveltségi, felkészültségi szint megfelelő szinkronját. A tartó-változásokat – lehetőség szerint – minimálisra kell csökkenteni. Az 5 éven belüli átadásokat csak az adott szerv legmagasabb parancsnoka engedélyezheti, a szabályzat 34. pontjába foglaltak alapján.

4.  A parancs megismertetését az állomány utánpótlása során a területre kerülő operatív tisztekkel; valamint az egész hálózattartó állomány részére az ismeretek felfrissítését szakmai továbbképzés, illetve időszakos szakmai megbeszélések, értekezletek segítségével folyamatosan biztosítani kell.

Záradék: Több szerv felvetése alapján indokolt, szükségessé vált a társadalmi és hivatalos kapcsolatok létesítése, tartása rendjének újbóli kidolgozása, egységes szabályozása, igazodva ezen területen is a korszerű operatív követelményekhez.

 

Budapest, 1973. november 27.

 

Harangozó Szilveszter

rendőr vezérőrnagy

főcsoportfőnök-helyettes

 

 

Szigorúan titkos!

Különösen fontos!

 

1. számú melléklet

 

Az állambiztonsági szervek hálózati munkájának alapelveit tartalmazó 005/1972. számú BM parancs feldolgozásának és alkalmazásának tapasztalatairól c. jelentéshez.

 

A BM III. Főcsoportfőnökség szerveinél foglalkoztatott hálózat alakulásának főbb mutatói:

Az 1972. december 31-én foglalkoztatott hálózat száma:         9 412.

Központi csoportfőnökségek, osztályok:                                2 188

Megyei (budapesti) állambiztonsági szervek:                          4 150

III/IV. Csoportfőnökség:                                                    2 367

Határőrség Felderítő Osztály:                                              707    

Összesen:              9 412

Ebből:

T-lakásgazda:                                                                  917

          K-lakások:                                                                      231

A felülvizsgálat során kizárásra került:

         H-személy                                                                       3 267

         T-lakás                                                                           228

A kizárt hálózati személyek száma szervenkénti megoszlásban:

Központi csoportfőnökségek, osztályok:                                630

          Megyei (budapesti) állambiztonsági szervek:                          925

III/IV. Csoportfőnökség:                                                    1 378

Határőrség Felderítő Osztály:                                              334

Összesen:              3 267

          A kizárt hálózati személyek 9,5 százaléka – 310 fő – terhelő, kompromittáló adatok alapján volt beszervezve.

          Legtöbb hálózati személyt – 1 223 főt – az 1964 és1969 között beszervezettek közül zártak ki. 997 főt az utóbbi három évben beszervezettek közül.

Kizárások okai:

          Hírszerző lehetőség megszűnése miatt                                  1 834 fő

(az összes kizárások 56,1 százaléka)

Együttműködést megtagadta, feladatát nem végezte              160 fő

A kapcsolat megszakítását kérte                                          61 fő

Hazatérést megtagadta                                                     13 fő

Leszerelés miatt                                                               443 fő

Beteg, idős kora miatt                                                       260 fő

Meghalt                                                                          28 fő

Egyéb okok miatt                                                              468 fő

Összesen:              3 267 fő

A felülvizsgálat után tovább foglalkoztatottak:

         H-személyt                                                                      5 117

         T-lakásgazdát                                                                           678

1973. január 1-je és 1973. augusztus 31-e között végrehajtott

beszervezések száma:                                                                273

A beszervezések száma, alakulása szervenként:

         Központi csoportfőnökségek, osztályok:                                91 fő

         Megyei (budapesti) állambiztonsági szervek:                          103 fő

         III/IV. Csoportfőnökség                                                      49 fő

         Határőrség Felderítő Osztály:                                              30 fő

                                                                  Összesen:               273 fő

A beszervezett személyek közül 9 külföldi, kapitalista ország állampolgára.

A beszervezés alapjai:

          Hazafias                                                                         244

Terhelő adatok                                                                 7

Kompromittáló                                                                  5

Anyagi érdekeltség                                                            3

Alapok kombinációja                                                          14

                                                                  Összesen:               273

A meghiúsult beszervezések száma:                                               54

(Kiválasztási problémára utal, hogy ebből 24 fő esetében az összegyűjtött adatok alapján derült ki, hogy együttműködésre nem alkalmas.)

 

1973. augusztus 31-én foglalkoztatott hálózatok száma:                   5 268

         Központi csoportfőnökségek, osztályok:                                1 606 fő

         Megyei (budapesti) állambiztonsági szervek:                          2 561 fő

         III/IV. Csoportfőnökség                                                      863 fő

         Határőrség Felderítő Osztály:                                              317 fő

                                                                  Összesen:               5 268

Pihentetve van 253 hálózati személy.

A hálózat funkciója szerinti megoszlás:

          Titkos információk szerzése, felderítés                                  1 813

Kiemelt objektumok, területek, vonalak preventív védelme        1485

Rezidensi feladatok ellátása                                                345

Társadalomra veszélyes személyek ellenőrzése                       222

Ellenséges tevékenységet folytatók felkutatása                      212

Egyéb feladatok ellátására                                                  1 191

                                                                  Összesen:               5 268

A foglalkoztatás alapja:

Hazafias                                                                          5 020

Terhelő adat                                                                    77

Kompromittáló                                                                  77

Anyagi érdekeltség                                                            26

Személyi és egyéb érdekeltség                                            10

Alapok kombinációja                                                          58

                                                                  Összesen:               5 268

A foglalkoztatás vonala:

          A kémelhárítás területén:                                                   2 338 fő

Belső elhárítás területén:                                                   1 396 fő

Börtönelhárítás:                                                                19 fő

Határőrizet:                                                                     317 fő

Fegyveres erők területén:                                                  863 fő

Egyéb elhárítási vonal:                                                       335 fő

Összesen:              5 268 fő

 

Budapest, 1973. november 27.

 

 

Szigorúan titkos!

Különösen fontos!

 

2. számú melléklet

 

Az állambiztonsági szervek hálózati munkájának alapelveit tartalmazó 005/1972. számú BM-parancs feldolgozásának és alkalmazásának tapasztalatairól c: jelentéshez:

 

–   A BRFK javasolja, hogy az ügynök fogalmának meghatározásánál a beszervezési alapelvek III. részének c. pontját:

„Terhelő vagy kompromittáló adatok, illetve anyagi érdekeltség alapján vesz részt a titkos együttműködésben.”

Szöveget változtassuk meg az alábbiak szerint:

„Terhelő vagy kompromittáló adatok, illetve anyagi vagy más érdekeltség alapján vesz részt a titkos együttműködésben”.

–  A Baranya megyei állambiztonsági szerv javasolja, hogy a beszervezéskor szokásos „együttműködési nyilatkozat” vételét kezeljük rugalmasabban. Tegyük lehetővé, hogy a titkos együttműködést más megfogalmazásban is rögzíthessék pl. „megállapodással”, vagy „egyezséggel”.

 

A javaslatok tartalmilag indokoltak.

A szabályzat értelemszerű alkalmazása lehetővé teszi mindkét felfogást. Módosítás nem szükséges.

 

Speciális szakvonalakra vonatkozó javaslatok:

 

A katonai elhárítás területéről:

–   A parancs előírja a B- és M-dossziékba környezettanulmány beszerzését. A katonai elhárítás hivatásos állományú hálózatainál ez ne legyen követelmény, mivel a személyügyi anyagok és az operatív tisztek személyes ismerete, tartalmukban lényegében azonosak a környezettanulmány adataival.

–   Korábban a különleges területen foglalkoztatott hálózat M-dossziéja a kizárás után megsemmisítésre került, jelenleg ez nincs engedélyezve. Célszerűnek látszik az ilyen M-dossziék meghatározott időtartamú titkosított irattározása, majd megsemmisítése.

 

A felvetések – a terület sajátosságát figyelembe véve – indokoltak. Megoldásuk a III/IV. Csoportfőnök utasításával lehetséges.

 

A III/V. csoport területére (Tolna megyei Rendőr-főkapitányságról)

–  Területükön gyakran csak MSZMP-tagokat lehet és célszerű beszervezni. Kérik ennek csoportfőnökiből saját hatáskörbe leadását.

 

Módosítás még fenti körülmény figyelembe vételével sem oldható meg. A szabályzat 42. pontjának következetes végrehajtása, betartása minden szervre egyaránt kötelező!

 

–  Kérik a parancsi szabályozását annak, hogy operatív technikai és K ellenőrzési területeken mely esetben lehetséges a hálózati személyek egymás előtti felfedése.

 

A javaslat – a terület sajátosságát figyelembe véve – indokolt. A megoldás módjának vizsgálata és kidolgozása szükséges.

 

Egyéb javaslatok:

–  A hálózati személyek nyilvántartási kartonja titkosításának feltételei nem szabályozottak. Ennek kimunkálása szükséges.

 

A felvetés jogos. Kidolgozása az egységes értelmezés biztosítása érdekében indokolt.

 

–  a hálózati munkában, de általában az operatív területen a nehézségek egy része abból adódik, hogy a tisztek szakképzettsége, rátermettsége nem megfelelő, hiányos. Javasolják, hogy a központi szervek – pedagógusok, pszichológusok bevonásával – olyan tesztkérdéseket állítsanak össze, amelyek segítenék a magasabb követelményeknek megfelelő operatív tisztjelöltek kiválasztását.

 

A javaslat célszerűnek látszik, perspektivikus megvalósítása több probléma feloldását segítheti.

 

Budapest, 1973. november 27.

 

[ÁBTL 1.11.1. 45-13/15/1973. Sajátkezű aláírással hitelesített, írógéppel írt tizenkilenc oldalas tisztázat.]