1977. december 15. A Belügyminisztérium III/7. Osztályának jelentése az állambiztonsági szervek hálózati munkáját szabályozó 005/1972. számú parancs végrehajtásáról

Belügyminisztérium                                                                     Szigorúan titkos!

III/7. Osztály                                                                            Különösen fontos!

 

2. sz. példány

 

A jelentés Miniszteri Értekezlet

elé terjesztésével egyetértek:

 

(Karasz Lajos rendőr vezérőrnagy)

miniszterhelyettes

 

Jelentés

 

A 005/1972. BM számú parancs és szabályzat végrehajtásáról,

az állambiztonsági szervek hálózati

munkájának helyzetéről

 

A BM III. Főcsoportfőnökség vezetése folyamatosan napirendre tűzi az állambiztonsági alaptevékenységgel összefüggő mindazon kérdések vizsgálatát, amelyek az MSZMP XI. kongresszusa határozataiból és a kormány rendeleteiből adódó állambiztonsági feladatok végrehajtását, a munka hatékonyságának és színvonalának emelését szolgálják. Ennek keretében mértük fel az állambiztonsági szervek hálózati munkáját szabályozó 005/1972. BM számú parancs és szabályzatban foglaltak végrehajtásának helyzetét.

         A vizsgálatot időszerűvé tette, hogy a 005/1972. BM számú parancs és szabályzat kiadásától eltelt négy év tapasztalatai szükségessé teszik annak elemzését, hogy a hálózati munka továbbfejlesztésének 1972-ben kiadott elvei milyen mértékben érvényesültek a gyakorlati munkában és hogyan szolgálják a társadalompolitikai, az operatív helyzet változásaihoz való igazodást, az állam elleni és politikai jellegű bűncselekmények felderítését, megelőzését.

         A politikai és társadalmi életünkben végbement mélyreható fejlődés, a mind általánosabbá váló enyhülési folyamat új helyzetet teremtettek az állambiztonsági szervek számára is, több vonatkozásban módosították az állambiztonsági, ezen belül a hálózati munka feladatait.

         Az imperialista hatalmak stratégiai célkitűzései változatlansága mellett egyre inkább a határon túlról irányított, leplezettebb és kifinomultabb tevékenységgel törekednek Népköztársaságunk gyengítésére, aláásására. Fokozódott az ellenséges ideológiai befolyásolás. Aknamunkájukban a nehezen felismerhető, büntetőjogilag kevésbé beminősíthető cselekmények, tevékenységi formák és módszerek kerültek előtérbe. A bonyolultabb helyzet az állambiztonsági szervek elé nagyobb követelményeket állít az ellenséges cselekmények, magatartási formák időbeni felismerése, felderítése, kiszűrése, megelőzése és megakadályozása terén.

Az ellenséggel szemben vívott harcban az állambiztonsági szervek legfontosabb eszköze a hálózat. A vele szemben támasztott követelmények fontosságát indokolja a hálózatnak mint eszköznek személyi – szubjektív – jellege, továbbá a szocialista társadalomnak, illetve az ellenségnek a hálózat tagjaira gyakorolt közvetlen és közvetett hatása.

         A hálózati munka felmérése során az említett parancs és szabályzat hatályba lépését (1973. január 1.) követő, 1977. június 30-ig terjedő időszakot tettük vizsgálat tárgyává. Munkánk során elemeztük az állambiztonsági szervek ez időszakra vonatkozó, illetve az e tárgyban egységes szempontok alapján készített jelentéseit. Felhasználtuk a BM III/7. Osztály által a 12 megyei rendőr-főkapitányság állambiztonsági szerveinél végrehajtott célellenőrzések tapasztalatait, a BM Adatfeldolgozó Csoportfőnökség illetékes osztálya e tárgyban készített jelentését.

Megállapításainkat és tapasztalatainkat az alábbiakban jelentjük:

 

I.

A hálózat, mint az állambiztonsági szervek legfontosabb operatív eszköze, a 005/1972. BM számú parancs megjelenése előtt is szabályozott volt. Az új parancs és szabályzat kiadását az állambiztonsági munkának a szocialista társadalmunk fejlődéséhez való igazítása, az állambiztonsági hálózati operatív munka hatékonyságának, színvonalának emelése tette szükségessé.

         A 005/1972. BM számú parancs és szabályzat a hálózati munkát új elvekre, korszerűbb alapokra helyezte. Magasabb követelményrendszert alakított ki az irányító, ellenőrző vezetői tevékenységben. Elősegítette, hogy a vezetői és az operatív állomány alkalmasabbá és felkészültebbé váljék a változó operatív helyzethez való igazodásra. Orientálta a hálózati munkát az ellenséges tevékenység eredményesebb felderítésére, megelőzésére, felszámolására, társadalmi vívmányaink fokozottabb és hatékonyabb védelmére.

Megállapítható, hogy az állambiztonsági szervek hálózati munkájának alapelveit tartalmazó szabályzat jelentősen elősegítette a hálózati operatív munka színvonalának emelését, egészséges fejlődését. Hosszú távra, időt állóan meghatározta a hálózati munka új elveit, megszabta a hálózatfejlesztés helyes irányait, arányait, megteremtette a hálózati munka szervezeti kereteit. Pozitív hatása csaknem minden fontos mutató – beszervezési alapok és módszerek, hálózati funkciók, foglalkoztatási irányok, stb. – tekintetében jelentkezik.

A parancs és a szabályzat kiadását követően a vezetői munkában központi kérdéssé vált, kiemelt szerepet kapott a szervek hálózati munkája. A szervek végrehajtották az operatív állomány vizsgáztatását, a hálózat szabályzatnak megfelelő felülvizsgálatát, átminősítését és kizárták a hálózati munkára alkalmatlan személyeket. A parancs és a szabályzat elsajátításában, a végrehajtás kapcsán jelentkező feladatok megoldásában jelentős segítséget nyújtottak a pártszervek és szervezetek.

Az új parancs és szabályzat végrehajtásának hatásaként fejlődött és hatékonyabbá vált az állambiztonsági alaptevékenység. Fokozódott a hálózati munkában a vezetők gyakorlati részvétele, segítségnyújtása, az ellenőrző találkozók szervezettsége, s kialakult gyakorlattá vált a hálózati munka cél- és komplex ellenőrzésének rendszere, a tapasztalatok vezetői értekezleteken történő értékelése, a hálózatfejlesztési tervek készítése.

A szabályzat elveinek érvényesítése mellett az egyes szakterületek részfeladatait vezetői utasításokban rögzítették, amelyek jelentősen elősegítették, és a célszerűség, szakszerűség irányába orientálták a hálózati munkát. Ezek közül – többek között – figyelmet érdemelnek:

–  A hálózati behatolások és a hálózat vezetésének irányait meghatározó célobjektum jegyzék és operatív információs igények táblázatának kidolgozása és kiadása, a külföldön szervezett operatív akciók biztonságos végrehajtásának szabályozása. Tovább fejlesztették a személytelen összeköttetés rendszerét, eszközeit és módszereit, s nagyobb szerepet kapott az összekötő hálózat felhasználása.

(BM III/I. Csoportfőnökség)

–  Kidolgozták és csoportfőnöki utasításban szabályozták a hálózati jelentések értékelésének rendszerét.

(BM III/II. Csoportfőnökség)

–  Operatív helyzetelemzések alapján meghatározták az elhárítási vonalakon végrehajtandó beszervezési irányokat, a hálózati munkával kapcsolatos tartalmi tennivalókat.

(BM III/III. Csoportfőnökség)

–  Konkrét feladatokat határoztak meg a katonai elhárítás hálózati munkájának minőségi javítására.

(BM III/IV. Csoportfőnökség)

A parancs, illetve szabályzat hatályba lépésétől az állambiztonsági szervek hálózati munkája tervszerűen és egyenletes ütemben fejlődött, amely azonban nem volt – és teljesen még ma sem – mentes az ellentmondásoktól, nehézségektől, értelmezési és alkalmazási gondoktól.

A hálózati munkában döntő, meghatározó szerepe van az operatív tisztek politikai, szakmai felkészültségének, a hálózattartó munkára való alkalmasságnak. E kérdést vizsgálva megállapítható, hogy a szükségszerű és tervszerű fiatalítással javult a hálózattartó operatív tisztek elméleti és általános műveltségi felkészültségének szintje, aránya. A vizsgált időszak alatt az operatív állomány mintegy százaléka kicserélődött. Az újonnan kinevezettek többsége egyetemet, rendőrtiszti főiskolát végzett tehetséges fiatal. Felkészültségi szintjük emeléséhez hozzájárult a tervszerű káderfejlesztés, a beiskolázás, a közép- és felsőfokú politikai továbbképzés. A vezetők között egyre több a fiatal.

Az operatív állomány összetételében bekövetkezett változások egészében véve pozitív hatásúak, azonban átmenetileg még gondot is okoznak. Az operatív állomány jelentős része a gyakorlati munkában, a hálózattartásban még nem elég jártas.

A szervek a kiadott irányelveknek megfelelően végrehajtották a hálózat felülvizsgálatát és átminősítését. Ennek nyomán kizárásra – mintegy 40 százalék – azok a hálózati személyek kerültek, akik nem feleltek meg a szabályzat által támasztott magasabb követelményeknek. E tevékenység önmagában is előrelépést, minőségi javulást eredményezett. Jelentősen csökkentette a hálózati munka üresjáratait, a meddő, eredménytelen találkozók számát. A vezető és operatív állományt egyaránt a célirányosabb felderítő és elhárító munka irányába orientálta. Leglényegesebb az a szemléletbeli változás, amely a személyi állomány részéről a hálózati személyek megítélésében és felhasználásában bekövetkezett. Következetesebbé vált a hálózattartás, a vezetés, a nevelés és az ellenőrzés.

A szervek hálózati munkájának négyéves tapasztalata azt mutatja, hogy az operatív állomány a parancs és szabályzat megjelenését, az abban foglaltak végrehajtását természetes folyamatnak tekinti, és a hálózatot az állambiztonsági alaptevékenység legfontosabb titkos operatív eszközének tarja.

Világosan látja, - a még meglévő gondok ellenére – hogy a parancs és szabályzatban rögzített elvek megteremtették, s hosszú távra meghatározták az állambiztonsági munka hatékonysága vonatkozásában a továbblépés feltételeit.

A hálózat minősítés szerinti alakulását tekintve megállapítható, hogy a titkos munkatársak száma 17 százalékkal, a titkos megbízottak száma 28,6 százalékkal, az ügynökök száma 5,5 százalékkal nőtt. Ezek a számok azt mutatják, hogy a hálózat mennyiségében és minősítés szerinti alakulásában egyaránt figyelmet érdemlő fejlődés következett be. A kedvező és tervszerű hálózatfejlesztés mellett azonban az összhálózaton belül – minősítés szerinti összetételben – kedvezőtlen arányok alakultak ki. A hálózat 9,1 százaléka titkos munkatárs, 87,8 százaléka titkos megbízott, és 3,1 százaléka ügynök. Más adatokkal összevetve levonható az a következtetés, hogy a hálózati munka hatékonyságát negatívan befolyásolja az a tény, hogy a hálózaton belül alacsony a titkos munkatársak – a legkvalifikáltabb kategória – aránya.

A hálózat foglalkoztatási területének változásait vizsgálva az adatok azt mutatják, hogy a növekedés a nemzetközi érintkezés, a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelme területén foglalkoztatott hálózat számában a legnagyobb. Ezen kívül a tudomány, a kultúra és az ifjúságvédelem területein is emelkedett a felderítő, megelőző tevékenység érdekében végrehajtott beszervezések száma.

–  Az ellenséges hírszerző szervek, objektumok, személyek és ügynökök felderítésére, ellenőrzésére a hálózat felülvizsgálatát megelőzően a hálózat 10,8 százalékát foglalkoztatták, míg 1977. június 30-án a hálózat 9,9, százalékát, ami minimális csökkenést mutat.

–  A nemzetközi érintkezés legális lehetőségeit felhasználó ellenséges tevékenység felderítésére, kiszűrésére 1974. január 1-jén a hálózat 13,2 százalékát, 1977. június 30-i adatok szerint a hálózat 19,5 százalékát foglalkoztatták. A növekedés 6,3 százalékos.

–  A kiemelt állambiztonsági védelmet igénylő objektumok, területek állam- és szolgálati titok védelme vonalán 1974. január 1-jén a hálózat 14,2 százalékát, 1977. június 30-án pedig 13,9 százalékát foglalkoztatták, a csökkenés 0,3 százalék.

         A hálózat funkciók szerinti alakulása – a felülvizsgálást követően – jelentősen változott. Növekedett a kiemelt objektumok, vonalak preventív védelmére, a titkos információk szerzésére, felderítésére, az operatív kombinációk végrehajtására foglalkoztatott hálózati személyek száma.

–  A titkos információk szerzése, felderítési funkciók ellátására beszervezett személyek száma 1,6 százalékkal nőtt és az összhálózat 35,9 százalékát foglalkoztatják e funkció szerint.

–  Operatív kombinációk végrehajtására beszervezettek száma 0,3 százalékkal nőtt, azonban mindössze a hálózati személyek 1,8 százalékát foglalkoztatják e funkciónak megfelelően.

–  Kiemelt objektumok, vonalak, preventív védelmi funkciók ellátására beszervezettek száma 3,7 százalékkal nőtt, jelenleg e célra a hálózat 31,8 százalékát foglalkoztatják.

–  Az egyéb hálózati funkciókat betöltők száma is nőtt, jelenleg ez az összhálózat 30,5 százalékát teszi ki.

         A hálózat foglalkoztatási alap szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy emelkedett a hazafias alapon foglalkoztatottak száma. A terhelő, kompromittáló adatok alapján és az alapok kombinációjával beszervezett és foglalkoztatott hálózatok száma viszont továbbra is alacsony szinten maradt.

A foglalkoztatási alap szerinti hálózati összetétel százalékos alakulása a következő:

–  Hazafias alapon foglalkoztatott hálózatok száma a vizsgált időszakban 1 százalékkal nőtt, az összhálózat 96,2 százalékát teszi ki.

–  Anyagi és egyéb érdekeltség alapján foglalkoztatottak aránya 0,44 százalékkal nőtt. Jelenleg a hálózat 0,6 százalékát éri el.

–  Az alapok kombinációja alapján beszervezett és foglalkoztatott hálózat aránya 1,2 százalék, a növekedés 0,1 százalék.

–  Terhelő, kompromittáló adatok alapján foglalkoztatott hálózati személyek százalékos aránya a 3 százalékról 1,9 százalékra csökkent.

A hálózati személyek foglalkoztatási idő szerinti megoszlása:

–  Több mint 20 éve dolgozik a hálózati személyek 9 százaléka;

–  14 éve dolgozik a hálózati személyek 15,1 százaléka;

–  8 éve dolgozik a hálózati személyek 23,5 százaléka;

–  5 éve dolgozik a hálózati személyek 12,9 százaléka;

–  5 évnél kevesebb gyakorlattal dolgozik a hálózati személyek 39,5 százaléka;

         A fenti adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a hálózati személyek 39,5 százaléka a vizsgált időszak alatt került beszervezésre. Ugyanezen időszak alatt kicserélődött az operatív állomány mintegy 50 százaléka is.

A hálózat állampolgárság szerinti összetételében lényeges változás nem következett be. Jelenleg a hálózat 0,7 százaléka külföldi állampolgár. Megítélésünk szerint a nemzetközi érintkezési felületek kiszélesedésével nem áll kellő arányban a beszervezett külföldi állampolgárságú személyek száma.

A hálózat iskolai végzettsége, képzettség szerinti alakulásában (egyetemet, főiskolát végzett, egy vagy több nyelvet tudó) a növekedés nem haladja meg az 1,6 százalékot. A nyolc általános vagy ennél kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők száma 3,6 százalékról 2,2 százalékra csökkent.

A szabályzat hatályba lépésétől a hálózat fejlesztés során egyre inkább növekszik a magasabb iskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező, egy vagy több idegen nyelvet beszélő hálózati személyek beszervezésére irányuló törekvés. A szervek hálózatának fejlődése ebben a vonatkozásban lépést tartott a fejlődéssel. E pozitív irányú törekvés mellett több helyen jelentkezik olyan egyoldalú szemlélet, hogy a hálózat felkészültségét döntő mértékben a nyelvtudásban, iskolai végzettségben, műveltségben látják. Ebből következően ezeken a helyeken a hálózati munka egyes fázisaiban háttérbe szorult a más személyi tulajdonság, jellemvonás, lélektani adottság és általában a titkos felderítő munkára való rátermettség számbavétele.

Az MSZMP- és a KISZ-tag hálózati személyek a hálózat 30,3 százalékát teszik ki. Ezen belül a párttagok aránya 16,9 százalék, a KISZ-tagoké 13,4 százalék. Jelentős részük a III/IV. Csoportfőnökség elhárítási területével összefüggő feladatokat lát el. A társadalmi és politikai fejlődés jelenlegi szintjén – de a jövőben még jobban – érvényesül az a tendencia, hogy a belügyi, állambiztonsági munka mind több fontos részfeladatainak a teljesítésében, szervezetszerű titkos együttműködés nélkül is, egyre jobban számíthatunk állampolgáraink közreműködésére.

A hálózati munka tartalmi oldalát vizsgálva megállapítható, hogy az állambiztonsági, ezen belül a hálózati munkát is alapvetően az eredmények, a fejlődés jellemzi. Az általános és egyenletes fejlődés mellett viszont az is tény, hogy a más forrásokból származó információk számához viszonyítva alacsony a hálózati úton szerzett operatív értékű információk száma. A hálózat egy része képes csak kellő mélységű felderítést végezni. Egy részüknek nincs érintkezése az ellenséges szervezetekkel, személyekkel, a belső reakciós elemekkel, a társadalomellenes tevékenységet kifejtő személyekkel. Hiány van a kvalifikált hálózatban.

A hazafias alapon beszervezett és foglalkoztatott hálózati személyek operatív igények szerinti felhasználása több esetben nehézséget okoz. E hálózat egy része ellenséges személyekhez, körökhöz kapcsolatokkal nem rendelkezik, bevezetésüket is nehezíti az a körülmény, hogy az operatív igénynek megfelelő politikai arculatot, magatartást egzisztenciális okokból egy részük nem vállalja. Mind több esetben fordul elő az is, hogy a korábban szélsőséges ellenséges politikai platformon álló hálózati személyek sem vállalnak ma már közösséget volt elvbarátaikkal, ellenséges kapcsolataikat megszüntették.

 

II.

A hálózati tevékenység fázisaiban alapvetően érvényesülnek a szabályzatba lefektetett elvek, előírások. Mind a vezetők, mind a személyi állomány megfelelően értelmezi, és többségük végzi is a hálózati munkával összefüggő feladatokat. A hálózatépítés és a hálózati személyek foglalkoztatásának gyakorlati végzésében azonban érezteti hatását az operatív állomány fiatalításával járó gyakorlati tapasztalat hiánya, az operatív állomány hálózattartó munkára való – alapvetően a korszerűbb és fokozottabb igények kielégítésére – felkészítésének gondjai.

A beszervezési jelöltek kiválasztásában döntően figyelembe veszik az operatív helyzet követelményeit, a személy hírszerző lehetőségeit és személyi tulajdonságait. A vezetői munkában kiemelt szerepet töltenek be a hálózati munkával kapcsolatos feladatok. Az elhárítási területek, vonalak körültekintő, sokoldalú elemzése alapján szerveink távlati és éves hálózatfejlesztési terveket dolgoztak ki. A tervek tartalmazzák az elhárítási területeken jelentkező igényeket, feladatokat. Teljesítésük érdekében a vezetők általában nagy gondot fordítottak a végrehajtásra, megvalósításukhoz elvi és gyakorlati segítséget nyújtottak. Több szervnél külön – a sajátosságok figyelembe vételével – okmányokban is rögzítették a hálózatépítéssel összefüggő feladatokat.

Szerveink többségénél gyakorlattá vált több jelölt kiválasztása. Már a kiválasztás során figyelembe veszik a minőségi fejlesztés szempontjait. Távlati fejlesztési terveikben megjelölték azokat az állambiztonsági szempontból védelmet igénylő helyeket, ahol a felderítő, szűrő-kutató munka hatékonyabbá tétele érdekében a hálózat minőségi összetételének javítása szükséges új beszervezések által.

A mind célirányosabb és tervszerűbbé váló kiválasztások mellett azonban még előfordulnak esetek, amikor a beszervezés megvalósításának lehetőségét tekintik elsődleges szempontnak és a beszervezés után igyekeznek megteremteni a hálózati személy hírszerző lehetőségeit. Helyenként és esetenként tapasztalható olyan jelenség is, amikor szubjektív szempontok kerülnek előtérbe a célszerűséggel szemben. Ez esetekben az operatív tisztek olyan személyeket igyekeznek a beszervezési jelöltként kiválasztani, akik korban, műveltségben és egyéb személyi tulajdonságok tekintetében hozzájuk közelebb állnak.

A beszervezési jelöltek tanulmányozását szerveink a hálózatépítő tevékenység egyik legfontosabb folyamatának tekintik. Szerveink többségénél ezen munkafolyamat a vezetők által jóváhagyott tanulmányozási tervek alapján mind szakszerűbben folyik. A tanulmányozás alapját az operatív erők és eszközök útján szerzett információk képezik.

A személyes adatgyűjtés, az SZT-állomány fokozottabb bevonása, az operatív nyilvántartásokban, irattárakban, levéltárakban ellenőrzések mellett leggyakrabban a K-ellenőrzést, esetenként külső figyelést, operatív technikai rendszabályokat alkalmaznak. Felhasználják ezen kívül a társszervektől kapott információkat, az operatív akciók során szerzett adatokat, valamint az igazgatásrendészeti szervek anyagait, a Határőrség és vámszervek jelzéseit. Környezettanulmányt általában a központi szervek készíttetnek, azok is egyre ritkábban. Ennek oka részben a környezettanulmány készítésének lassúsága, másrészt a vele járó gyakori dekonspirációs veszély. A megyei rendőrkapitányságok állambiztonsági szervei környezettanulmányt nem, vagy csak ritkán készítenek, mivel titkos állományú környezettanulmányozó a legtöbb megyében nem áll rendelkezésre. Helyette szinte mindenütt nyílt úton szereznek rendőri információkat. Ez viszont nagy dekonspirációs veszélyeket hordoz magában.

A tanulmányozási tervek készítésének helyes gyakorlata még nem mindenütt alakult ki, általánossá tételük alapvető feladat. Az alkalmazható eszközöket sok esetben nem a követelmények, hanem a rendelkezésre álló operatív eszközök lehetőségei szerint alkalmazzák. Esetenként az operatív tisztek a dekonspirációs veszéllyel járó személyes megismeréssel igyekeznek helyettesíteni az operatív eszközökkel történő ellenőrzést. (tanulmányozást)

Az operatív tisztek nem eléggé élek a hálózati személyek útján történő adatgyűjtés lehetőségeivel. Gyakran rutinszerű megoldásokat alkalmaznak, nem élnek megfelelően az utasításokban, parancsokban biztosított eszközök kombinatív felhasználásával. A jelöltek tanulmányozási folyamatában – objektív okokból – sok a szubjektív elem. Gyakoriak az olyan jelenségek, amikor a személyes megismerés mechanikus, formai. Egy bizonyos tanulmányozási idő eltelte után a tanulmányozást végző operatív tiszt pszichikailag érdekeltté válik a beszervezés végrehajtásában. Ebből következően tapasztalható a jelölt személyi tulajdonságainak, alkalmasságának fel- illetve túlértékelése.

Az utóbbi időben kezdeti törekvések tapasztalhatók – különösen külföldiek esetében – a jelöltek pszichológiai, pedagógiai elemzésére. Általános elterjesztéséhez azonban a feltételek csak részben vannak meg. Az operatív állomány többsége nem rendelkezik ilyen irányú képzettséggel. Ennek is következménye, hogy a tanulmányozási szakban a legtöbb esetben nem kerül sor a jelöltek személyiség-vizsgálatára. Sok esetben nem vizsgálják kellő alapossággal, hogy a jelölt személyisége, érzelmi kötődése, a hálózati munkával kapcsolatos felfogása mennyiben teszi alkalmassá az operatív cél kielégítésére.

A beszervezési javaslatok színvonala fejlődött, tartalmazzák a szabályzatban előírtakat. A már említett szubjektív tényezők azonban esetenként a javaslatokban is tükröződnek.

Mindenütt fontos feladatként jelentkezik a fiatal operatív tisztek javaslattevő munkája színvonalának továbbfejlesztése.

A beszervezések végrehajtásánál szerveink nagy számban alkalmazzák a gyors módszert. Külföldi állampolgárok, valamint az értelmiségi kategóriák körében főleg a fokozatos módszert alkalmazzák. Széles körben tapasztaltuk azonban mind a központi-, mind a megyei szerveknél, hogy gyors módszernek minősítették a beszervezéseket olyan esetekben is, amikor a beszervezéseket megelőzően már korábban kiépített társadalmi vagy egyéb kapcsolat állt fenn az operatív tiszt és a jelölt között.

Alaposnak tartjuk valamennyi területen a beszervezési jelöltek megbízhatóságának mérlegelését, megítélését, ugyanakkor a megbízhatóság követelményének túlértékelése is tapasztalható.

A beszervezés helyének, idejének és a meghívás módjának meghatározásában javuló tendenciát tapasztaltunk. Szerveink nagyobb gondot fordítanak a szabályzatban előírt elvek betartására. Törekvések vannak a változatosabb, egyéni, sablonosságtól mentes módszerek alkalmazására, a természetes lehetőségek jobb kihasználására. Gondot fordítanak a jelölt távolléte idejének megfelelő legalizálására, elfogadható legendák kidolgozására. Mindezek ellenére még sok helyen tapasztaltunk sematikus megoldásokat. (Az igazgatás-rendészeti szervek és más BM-objektumokban történő beszervezések, megfelelő legalizáció kidolgozásának elhanyagolása vagy nyílt személyes meghívások esetén.)

Általános gyakorlattá vált a beszervezéseken a parancsnokok részvétele. Jelentősebb személyek beszervezését a magasabb beosztásúak végzik. A mind szakszerűbb tanulmányozási tevékenység eredményeként értékelhető, hogy a tárgyalt időszakban viszonylag kevés beszervezés hiúsult meg. Tapasztalataink szerint a titoktartásra történő kioktatás gyakorlattá vált, azonban gondot jelent a nyilatkozatvétel, különösen értelmiségi és az egyházi személyek körében, de ez más jelölteknél is felmerült. Figyelmet érdemelnek azok a javaslatok, amelyek a „nyilatkozat” helyett az együttműködést és a titoktartási kötelezettséget rögzítő más elnevezésű megállapodás bevezetését tartják célszerűnek, illetve indokolt esetben az írásban történő megállapodás rugalmasabb mellőzését kezdeményezik.

A beszervezések gyakorlatában pozitívumként jelentkezik az a körülmény, hogy a beszervezett személyekkel kötelességeik mellett ismertetik jogaikat, valamint az állambiztonsági szervek felelősségét is.

A hálózati személyek vezetését, nevelését és ellenőrzését – a beszervezés végrehajtásától a foglalkoztatás során mindvégig – alapvetően a szabályzatban foglaltak szerint végzik. Rendszeressé vált az újonnan beszervezett hálózati személyekkel a rövid időn belüli, gyakori találkozók megtartása, amely biztosítja a helyes irányba történő befolyásolást, a dekonspirációs veszélyhelyzetek időbeni csökkentését, kivédését. Jónak tartjuk néhány megyei állambiztonsági szervnek azt a kezdeményezését, hogy a hálózati személyek beszervezés utáni kiképzésére külön tervet készítenek.

A hálózat egy része – kiképzése során – a feladataihoz és kipróbáltságához viszonyítva, a kiképzők, kapcsolattartók hibájából számos, operatív érdekeket sértő információ birtokába jutott.

A tervszerű, célirányos vezetés hatékonyabbá tétele érdekében mind gyakoribb, hogy foglalkoztatási terveket készítenek. A tervek többsége reálisan tartalmazza az operatív helyzetből adódó igényeket, összhangban van a hálózat hírszerző lehetőségével. Szerveink egy részénél azonban csak az ügyekben, a fontosabb előzetes ellenőrzésekben foglalkoztatott, valamint a jó hírszerző lehetőségekkel rendelkező hálózati személyek részére készítettek foglalkoztatási tervet.

Az operatív tisztek többsége a hálózati személyek vezetéséhez jó felkészültséggel rendelkezik. A vezetők általában megkövetelik a találkozókra való felkészülést, az elhárítási terület, a hálózati személy hírszerző lehetőségeinek, személyi képességeinek ismeretét, figyelembevételét a feladat meghatározásában. Átmeneti gondok a fiatal operatív állomány egy részénél jelentkeznek, elsősorban az operatív tapasztalatok hiánya miatt.

Az SZT-állomány többségét a tárgyidőszakban nevezték ki. Alapkiképzésük megtörtént, de gyakorlatuk még kevés. A hozzájuk kapcsolt hálózat munkájában időleges visszaesésé következett be. Felkészítésükre, a hálózattartó munkával kapcsolatos feladataik pontosabb meghatározására, a találkozók ellenőrzésére intézkedések történtek. (Az SZT-állomány kiképzésének, továbbképzésének szabályozása folyamatban van.)

A hálózati személyek hírszerző lehetőségeinek kihasználása terén különböző hiányosságokat tapasztaltunk. Gyakran elmarad a hálózati személyek hírszerző lehetőségének folyamatos értékelése. Tapasztalható még a vonalcentrikusság, a lehetőségnél szűkebb feladatok meghatározása. Nem érvényesül következetesen a hálózat foglalkoztatásában az összállambiztonsági, illetve összbelügyi szemlélet.

A hálózati személyek nevelése folyamatos. Egyre több szervnél ismerték fel, hogy a hálózat operatív kiképzése, az állambiztonsági szerveket érdeklő jelenségek felismerésére, több hálózati funkció ellátására való alkalmassá tétele nagy jelentőségű. A kezdeti eredmények mellett azonban az egyes részkérdésekben – területenként eltérő arányban – még sok a tennivaló.

Sokat fejlődött a hálózati személyek erkölcsi-politikai nevelése. Gondot fordítanak az ellenséges környezet hatásának ellensúlyozására azokon a területeken, ahol a hálózati személyeket az ellenséges ideológiai, politikai hatások rendszeresen érik. Eredményként értékelhető, hogy a terhelő-kompromittáló adatok alapján beszervezett ügynöki minősítésű hálózati személyek túlnyomó többsége a nevelő munka hatására ma már hazafias alapon működik együtt az állambiztonsági szerveinkkel. Változatosan alkalmazták a szakmai-, politikai-, erkölcsi nevelés valamennyi módszerét – dicséreteket, jutalmazásokat –, amelyek növelték a hálózat munkájának eredményességét.

A hálózati személyek ellenőrzésében a fejlődés nem egyértelmű. Több szervnél nem tartják be a szabályzatban előírt azon követelményt, miszerint az ellenőrzés folyamatos tevékenység. Néhány helyen ugyan készítenek ellenőrzési terveket, de azok megvalósításában lemaradás, következetlenség tapasztalható. Ez a munka alkalomszerű, a meghatározott feladatok sokszor sablonosak.

Az ellenőrzések a hálózati személyek megbízhatóságára, konspirációs és biztonsági helyzetére terjednek ki. Többségüknél bebizonyosodott megbízhatóságuk, pozitív magatartásuk. Viszonylag kevés esetbe fedtek fel kisebb gazdasági bűncselekmények elkövetésére, dekonspirációra utaló adatokat. Ezekben az esetekben szerveink intézkedéseket foganatosítottak a büntetőeljárás megindítására, a kizárásukra. A terhelő adatokat néhány esetben a beszervezés megerősítésére használták fel.

Az ellenőrzéseknél az operatív eszközök felhasználása hasonló képet mutat a jelöltek tanulmányozásának eseteihez. Az operatív eszközök mellett fontos ellenőrzési gyakorlat a hálózati személy beszámoltatása, valamint az általuk adott jelentések értékelése. Megállapítható azonban, hogy több szervnél nem élnek kellő mértékben ezekkel a lehetőségekkel. Az ellenőrzésekről gyakran nem készülnek értékelő jelentések, illetve intézkedéseket nem tesznek.

A vezetők részéről differenciáltan folyik a találkozók ellenőrzése. A külföldön dolgozó, illetve határon túli feladatokkal megbízottak esetében ez rendszeres. Ettől eltérő a gyakorlat a hazai bázisú hálózatnál, a vezetők egy része még nem következetes az ellenőrzések megtartásában, elmulasztják az ellenőrzés eredményének írásban történő rögzítését. Több szervnél tapasztaltuk azt is, hogy a hálózati személyek által adott jelentések tartalmi részében a vezetők nem foglalnak állást, nem adnak ki utasítást, azokat mechanikusan láttamozzák.

Szerveink a hálózati személyekkel való kapcsolattartás megszervezését a konspirációs és biztonsági szabályok figyelembe vételével, lehetőségeik megközelítő kihasználásával végzik. Erőfeszítéseik eredményeként folyamatos, helyenként jelentős előrelépés történt a K- és T-lakásokban végrehajtott találkozók szervezésében. (Ez 40–80 százalék között mozog.)

Ennek hatására javult a beszámoltatás és a hálózati jelentések színvonala. Nőtt az operatív szempontból érétkes információk száma, javult a hálózati személyek biztonsági helyzete. Egyes területeken azonban a K- és T-lakások a nagyfokú területi széttagoltság következményeként nem megfelelően kihasználtak. Néhány központi szervnél viszont egyes K-lakások túlterheltek. Például a BM III/V. Csoportfőnökségen két K-lakásban 89 hálózati személyt fogadnak. A K- és T-lakások egy része hosszú ideje funkcionál, egy másik részük konspirációs szempontból nem biztonságos. Sok esetben a lakásokban egymást jól ismerő, párhuzamosan foglalkoztatott, illetve nem kellően ellenőrzött hálózati személyeket fogadnak.

Hiányosságok tapasztalhatók a hálózattal való személyes kapcsolattartás folyamatában. (A konspirációra való kiképzés a távollét legalizálása a család előtt és a munkahelyen, az ön- és a környezetellenőrzés hiánya, a rendkívüli és a biztosító találkozók telefonon történő megbeszélése, stb.)

A kapcsolattartás minőségének további javítása érdekében a vezetők mindenütt további intézkedéseket tettek.

Előrelépés történt több területen a rezidentúrák szervezésében. Gondot fordítanak a rezidensek kiképzésére és a rezidentúrák folyamatos működésére. Megítélésünk szerint azonban még nagyobb lehetőségek vannak a rezidentúrák számának bővítésére és a bennük rejlő lehetőségek kihasználására (népgazdaság-védelem, katonai objektumok külső operatív védelme, idegenforgalom, K-ellenőrzés, operatív technika).

A társadalmi fejlődéshez és a szerv speciális feladataihoz jól igazodnak a katonai elhárítás társadalmi kapcsolatokra épülő rezidentúrái. A rezidentúrák többsége operatív funkciójának és a konspirációs követelményeknek megfelelően működik.

A K- és T-lakásokban fogadott hálózati személyek a beszámoltatáskor készítenek jelentést. Jelentéseik minőségi színvonala meghaladja az ettől eltérő helyeken vagy előre elkészítettekét. A hálózat által adott jelentések értékelése fejlődést mutat. Tény viszont az is, hogy több szervnél elmarad a követelményektől. Szerveink esetenként a birtokukba kerülő, a társszervek hatáskörébe tartozó információkat nem, vagy lassan dolgozzák fel, és néha a továbbítás is elmarad. Nem alakult ki az elvárható mértéknek megfelelően a hálózati személyek magnetofonnal történő ellátása, illetve ezek alkalmazása a beszámoltatások során.

A hálózati személyek átadása, minősítése, pihentetése és kizárása általában a szabályzat rendelkezéseinek megfelelően történik. Az átadások többsége az állambiztonsági szervek között és indokolt esetekben történtek. A minősítések elkészítése terén viszont lemaradás – ennek következtében kampányszerűség is – előfordult. Bátortalanság tapasztalható az átminősítéseknél. Titkos megbízotti minősítésű hálózati személyt sok esetben akkor sem minősítettek át titkos munkatárssá, amikor az már indokolt lett volna. Pihentetésekre általában a hálózati személy körülményeiben, hírszerző lehetőségeiben bekövetkezett időszakos változások esetében került sor.

Szerveink az esetek többségében megfelelő körültekintéssel jártak el a hálózati személyek kizárásánál. Nem mulasztották el a felajánlást azon eseteknél, ahol nem merültek fel a továbbfoglalkoztatást gátló körülmények. A kizárások elenyészően csekély hányadát képezték a dekonspiráció, a hazatérés megtagadása és a köztörvényes bűncselekmények elkövetésének esetei.

A bűnügyek realizálását megelőzően a hálózattartó szervek rendszerint gondoskodnak a hálózati személyeknek az ügyekben történő kivonására, de esetenként előfordult késedelmes vagy nem megfelelő legendával, intézkedéssel való kivonás is.

Speciális feladatokat lát el a K-ellenőrzés és az operatív technikai szervek által foglalkoztatott hálózat. A 8/1977. BMH. számú intézkedés tartalmazza azokat a kiegészítő rendelkezéseket, amelyeket a K-ellenőrzésnél jelentkező sajátosságokból adódóan a hálózatszervezés és foglalkoztatás során figyelembe vesznek. Az operatív technikai területeken foglalkoztatott hálózati személyek operatív felkészültsége a más területeken foglalkoztatottakhoz viszonyítva alacsonyabb, a velük való kapcsolattartás körülményesebb, jelentős részük egymást ismeri. Van olyan szervünk is, ahol a nehéz körülményeket rosszul értelmezve nem biztosították megfelelően a konspirációt.

A 021/1973. BMH. számú utasítás szabályozza – a vonatkozó parancs kiegészítéseként – a börtönelhárítás területén folyó hálózati operatív munkát. E speciális hálózatot eredményesen alkalmazta az állambiztonsági vizsgálati osztály. Segítségükkel megelőztek bűncselekményeket, több operatív értékű információval segítették a BM-szerveit. A börtönökben beszervezett, illetve foglalkoztatott hálózati személyek szabadulásuk utáni felhasználására – különösen a volt politikai elítéltek, veszélyes elemek körében – nagyobb lehetőség van, mint amilyen mértékben ez történik.

A hálózattartó operatív szervek a 0012/1972. BM számú paranccsal kiadott nyilvántartási szabályzat rendelkezéseit alapjaiban betartják, a nyilvántartási fegyelem az utóbbi két évben megszilárdult.

A BM Adatfeldolgozó Csoportfőnökség Állambiztonsági Nyilvántartó Osztálya folyamatosan ellenőrzi és segíti a nyilvántartási szabályzatban foglaltak végrehajtását. A B- és M-dossziék ellenőrzése során megállapították – a rendezettség mellett –, hogy a hálózati személyek operatív szempontból jelentős kapcsolataiban beállott változásokat nem vezették át folyamatosan a kimutatásokon. A hálózati személyek ellenőrzötté válását nem jelentették minden esetben a „Saturnus” változásjelentő lapon, miközben közülük többet már T-lakásban fogadtak. Előfordult, hogy a T-lakásba viteli javaslat a hálózati személy anyagából hiányzott; a T-lakások dossziéjában nem vezették pontosan az ott fogadott hálózati személyek kimutatását.

Nem egységes a 0012/1972. BM számú parancs 22. pontjának értelmezése, ami a meghiúsult beszervezések esetén követendő eljárást szabályozza. A szervek egy része a meghiúsult beszervezések közül csupán azon jelöltek anyagát küldi irattárba, akik az együttműködést megtagadták. A helyes értelmezés szerint azt ki kell terjeszteni a meghiúsult beszervezések egyéb eseteire is (például valamely ok miatt elálltak a beszervezésétől).

Nem jó az a gyakorlat, miszerint „fontos operatív” érdekre való hivatkozással olyan személyekről is kitöltenek figyelő kartont, akiknek a beszervezésével nem foglalkoznak.

A gépi válaszadás, az adatátviteli alközpontok útján történő lekérdezés és válaszadás zavartalan.

A parancsnak és szabályzatnak a hálózati személyek jogi helyzetével kapcsolatos új rendelkezései a gyakorlatban beváltak. A szervek vezetői és operatív állománya érvényesíti a hálózati személyek jogait. Indokolt esetben segítséget nyújtanak személyes problémáik megoldásában és a lehetőségekhez mérten az egzisztenciális kérdések vonatkozásában is.

A hálózati személyek anyagi-pénzügyi ügyeinek intézése az esetek többségében a szabályoknak megfelelően történik. Költségtérítések, jutalmazások összegei általában arányban vannak a feladatok végrehajtásához szükséges anyagi feltételekkel. A jutalmazások megfelelően ösztönzőek. Egyes területi szerveknél előfordul, hogy a jutalmazás összege alacsony, nincs arányban a hálózat kvalifikáltságával, társadalmi helyzetével.

 

III.

Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a 005/1972. BM számú parancsban és szabályzatban lefektetett új elvek, rendelkezések jól szolgálták az állambiztonsági feladatok megoldását. A szabályzatban foglaltak végrehajtása eredményeként jelentős előrelépés történt.

A parancsban és szabályzatban rögzítettek ma is időszerűek, és még hosszú távra biztosítják az állambiztonsági alaptevékenység fő eszközének hatékonyabb felhasználását, a fokozódó operatív igények színvonalasabb kielégítését.

Megállapítható az is, hogy a hálózati munka tartalmi jegyeinek erősítéséhez állambiztonsági szerveink a parancsban és szabályzatban előírtak következetesebb betartásával jelentős tartalékokkal rendelkeznek.

Felszínre került hiányosságok megszüntetése, a hálózati munka még hatékonyabbá tétele, színvonalának további emelése érdekében megkülönböztetett módon kell foglalkozni az alábbiakkal:

a.   Szerveink vezetői az eddiginél fokozottabban szerezzenek érvényt a 005/1972. BM számú parancsban és szabályzatban foglaltak maradéktalan betartásának. Fokozzák ellenőrző tevékenységüket, tegyék rendszeressé a gyakorlati segítségnyújtást. Személyes példamutatásukkal gyorsítsák meg a fiatal operatív állomány hálózati munkára történő felkészítését.

b.   A szervek hálózatépítő munkájukban – sokoldalú elemzések alapján – jobban vegyék figyelembe:

–  a nemzetközi érintkezési felületek kiszélesedését, az operatív helyzet változásait és bonyolultságát, az ezekből adódó operatív lehetőségeket és feladatokat;

–  az összbelügyi állambiztonsági érdekeket;

–  a hálózati személyek határon túli információszerző és egyéb lehetőségeit.

c.   A hálózatépítő munkában jobban előtérbe kell helyezni az ellenséges tevékenység alapos felderítésére alkalmas, kedvezőbb hírszerző lehetőségekkel rendelkező hálózati személyek beszervezését.

–  A hálózaton belül növelni kell a terhelő, kompromittáló adatok, illetve az alapok kombinációja alapján beszervezett hálózati személyek számát.

–  Az operatív igényekhez jobban igazodva, növelni kell a titkos munkatársak – a kvalifikált hálózati személyek – arányát.

d.   A hálózati munka minden fázisában – a szabályzat követelményeinek megfelelően – nagyobb gondot fordítani a szakszerűségre, a hálózat következetesebb tanulmányozására, célirányosabb felhasználására.

–  A jelöltek kiválasztásánál jobban figyelembe kell venni az adott operatív igény kielégítésére való alkalmasságot. Kapjon nagyobb szerepet a jelölt személyiségének tanulmányozása. Meg kell szüntetni a dekonspirációs veszéllyel járó információszerzést. Az eddiginél jobban kihasználni az operatív eszközök adta lehetőségeket. Kötelezővé kell tenni a bonyolultabb feladatok elvégzésére tervezett jelöltek esetében a tanulmányozási terv készítését.

–  A beszervezések végrehajtásánál a formális nyilatkozatvétel helyett – a szabályzat elveinek érvényesítésével – azt a formát kell alkalmazni, amely a legjobban biztosítja az együttműködést és a titoktartást.

–  A hálózatépítés és foglalkoztatás egész folyamatában fokozottabban kell ügyelni a konspirációra, a hálózati személyek védelmére, biztonsági helyzetére.

Minden hálózati személyt ki kell oktatni az ön- és környezetellenőrzésre és a helyzetükhöz legjobban igazodó legendákat kell kidolgozni, s azok betartását meg is kell követelni. Nagyobb körültekintéssel kell eljárni a hálózati személyek bűnügyekből történő kivonásánál. Maradéktalanul betartani, hogy a K- és T-lakásokban csak ellenőrzött hálózati személyek fogadhatók.

–  Valamennyi hálózattartó szervnél kötelezővé kell tenni – a hálózati személyek hírszerző lehetőségeinek gondos felmérése alapján – a foglalkoztatási tervek készítését és azok betartását.

–  A hálózati személyek folyamatos nevelésével, képzésével el kell érni, hogy alkalmasak legyenek a beszervezésüket indokoló operatív igények kielégítésére, illetve az állambiztonsági szerveket érdeklő cselekmények, jelenségek, körülmények felismerésére.

–  Folyamatos, sokoldalú ellenőrzéssel és neveléssel elérni, hogy – legalábbis szerveink hibájából – árulások, dekonspirációk ne forduljanak elő. Meg kell szüntetni a hálózati személyek formális ellenőrzését.

–  Következetesebben érvényt kell szerezni a B- és M-dossziék naprakész vezetésének, a hálózati nyilvántartás szabályai betartásának.

Javasoljuk:

1.   Az elfogadott és jóváhagyott előterjesztést az állambiztonsági szervek vezetőivel – alosztályvezetőkig bezárólag – ismertetni.

Határidő: 1978. február 15.

Felelős: BM III. főcsoportfőnök

 

2.   A központi előterjesztés alapján a hálózattartó állambiztonsági szervek osztály-, illetve alosztály értekezleteken – a helyi tapasztalatokat figyelembe véve – értékeljék a hálózati munkát.

Határidő: 1978. március 30.

Felelős: a szervek vezetői.

 

Budapest, 1977. december 3.

 

(Vagyóczky Béla rendőr alezredes)

osztályvezető

 

2 pld. 28 lap

felterjesztve+lerakva

Szné

 

 

Belügyminisztérium                                                                     Szigorúan titkos!

III/7. Osztály                             1. sz. melléklet                           Különösen fontos!

 

A hálózati személyek és K lakások számának alakulása a BM III. Főcsoportfőnökség és a rendőr-főkapitányságok állambiztonsági szerveinél 1977. június 30-án

 

 

Szervek megnevezése

Foglalkoztatva

Lakások

Pihentetve

Tmt

Tmb

Ügynök

Összesen

T lakás

K lakás

Tmt

Tmb

Ügynök

Összesen

T lakás

III/II. Csoportfőnökség

101

1379

25

1505

47

81

-

16

2

18

1

III/III. Csoportfőnökség

34

388

45

467

29

29

-

1

-

1

1

III/IV. Csoportfőnökség

375

561

-

936

124

30

4

5

-

9

4

Összesen

510

2328

70

2908

200

140

4

22

2

28

6

III/V. Csoportfőnökség

-

89

-

89

-

2

-

1

-

1

-

III/1. Osztály

2

-

17

19

-

-

-

-

-

-

-

III/2. Osztály

-

-

-

-

7

60

-

-

-

-

-

III/3. Osztály

1

30

-

31

-

-

-

-

-

-

-

Összesen

3

119

17

139

7

62

-

1

-

1

-

BRFK

4

343

38

385

27

16

-

8

3

11

-

Baranya m.

8

165

3

176

39

6

1

6

-

7

2

Bács-Kiskun m.

2

98

4

104

20

-

-

5

-

5

-

Békés m.

-

55

2

57

10

-

-

3

-

3

2

Borsod m.

6

244

1

251

53

-

-

7

-

7

-

Csongrád m.

5

178

-

183

38

1

-

3

-

3

-

Fejér m.

2

128

6

136

12

4

-

3

-

3

-

Győr-Sopron m.

8

176

6

190

7

11

-

6

-

6

-

Hajdú-Bihar m.

7

117

1

185

24

3

-

2

-

2

-

Heves m.

1

118

6

125

16

-

-

3

-

3

-

Komárom m.

4

100

5

109

10

-

-

4

-

4

-

Nógrád m.

1

73

4

18

18

-

-

2

-

2

-

Pest m.

2

119

3

124

20

1

-

6

-

6

-

Somogy m.

6

160

2

168

24

-

-

12

1

13

-

Szabolcs m.

3

97

6

106

14

-

-

2

1

3

-

Szolnok m.

1

133

5

139

29

2

-

5

-

5

1

Tolna m.

-

81

3

84

12

-

-

9

-

9

1

Vas m.

4

141

-

145

7

6

-

2

-

2

-

Veszprém m.

19

308

7

334

33

1

-

15

1

16

3

Zala m.

2

112

4

118

18

-

-

2

-

2

1

Összesen:

85

3006

106

3197

431

51

1

105

6

112

10

Összesen:

598

5453

193

6244

638

253

5

128

8

141

16

 

Budapest, 1977. november

 

 

Belügyminisztérium                                                            Szigorúan titkos!

III/7. Osztály                                                                   Különösen fontos!

2. sz. melléklet

 

A hálózat alakulása foglalkoztatási terület szerint 1977. június 30-án

 

                                                        Tmt    Tmb    Ügynök         Összesen

A kémelhárítás területén

Ellens. hírsz. szervek objektumai

beosztottainak és ügynökeinek

feld. ellenőrzése

-  hazai bázison                                   24      376              7                 407

-  külföldi bázison                                 21      229              7                 257

-  Nemzetközi érintkezést felhasz-           62      1218            16                1296

náló ellenséges tev. felderítése,

kiszűrése

-  Kiemelt obj. területek és állam-           35      887              8                 930

titok védelme

-  Egyéb kémelhárítás                           14      218              4                 236

Összesen                                            156     2928            42                3126

 

Belső reakció elhárítás területén

-  Egyházi reakció                                22      358              41                421

-  Ifjúságvédelem                                 10      448              27                485

-  Volt politikai elítéltek                         2        103              20                125

-  Volt uralkodó o. és kiszolgált.              -        4                 -                 4

körében ellenséges tevékenységet

kifejtő személyek

-  Kult. és tud. Területén elhelyezkedő     21      365              3                 389

személyek

-  F-dossziésok ellenőrzése                    4        270              42                316

-  Egyéb belső elhárítás                         -        43                1                 44

Összesen:                                           59      1591            134              1784

 

-  Katonai elhárítás                               375     561              -                 936

-  Börtönelhárítás                                 2        -                 17                19

-  Speciális feladatokat ellátó                 6        373              -                 379

    hálózati személyek                                                                          

Összesen:                                           598     5453            193              6244

 

Budapest, 1977. november

 

Nytsz:

2 pld.

 

 

Belügyminisztérium                                                                     Szigorúan titkos!

III/7. Osztály                                                                            Különösen fontos!

3. sz. melléklet

 

A hálózat funkciója szerinti alakulása 1977. június 30-án

 

                   Tmt    Tmb    Ügynök         Összesen

-  titkos információk szerzése,                108     2166   111              2385

felderítése

-  operatív kombinációk végre-               12      106     1                 119

hajtása

-  ellenséges tevékenységet foly-           15      259     19                293

tató személyek felismerése,

felkutatása

-  fogdai felderítés és börtön-                2        -        17                19

elhárítás

-  kiemelt objektumok, vonalak               34      2049   27                2110

preventív védelme

-  társadalomra veszélyes személyek       2        208     28                238

operatív ellenőrzése

-  amnesztiások operatív védelme           -        71      2                 73

-  a hálózati munka egyes rész-              2        87      1                 90

feladatainak teljesítése

-  rezidensi teendők ellátása                  415     -        -                 415

-  levélellenőrzés                                  2        193     -                 195

-  operatív technika speciális                  2        196     -                 198

feladatai

-  egyéb                                             5        499     5                 509

Összesen:                                           599     5834   211              6644

 

Budapest, 1977. november

 

Megjegyzés:

A fenti táblázat a BM Határőrség Felderítő Osztály által foglalkoztatott hálózati személyek (400 fő) adatait is tartalmazza.

 

 

Belügyminisztérium                                                                     Szigorúan titkos!

III/7. Osztály                                                                            Különösen fontos!

4. sz. melléklet

 

A hálózati személyek megoszlása a beszervezési alapok szerint 1977. június 30-án

 

Tmt             Tmb             Ügynök                   Összesen

-  hazafias                       599              5767            26                         6392

-  terhelő adat:

politikai                  -                 8                 34                         42

nem politikai            -                 2                 27                         29

-  kompromittáló adat:

politikai                  -                 5                 24                         29

nem politikai            -                 1                 6                           7

erkölcsi                  -                 3                 22                         25

-  anyagi érdekeltség         -                 1                 26                         27

-  személyi és egyéb          -                 2                 11                         13

érdekeltség

-  az alapok kombinációja    -                 45                35                         80

Összesen:                        599              5834            211                       6644

 

Budapest, 1977. november

 

Megjegyzés:

A fenti táblázat a BM Határőrség Felderítő Osztály által foglalkoztatott hálózati személyek (400 fő) adatait is tartalmazza.

 

 

Belügyminisztérium                                                                     Szigorúan titkos!

III/7. Osztály                                                                            Különösen fontos!

5. sz. melléklet                 

 

 

A hálózat beszervezési évek szerinti megoszlása az 1977. június 30-i adatok alapján

 

Tmt             Tmb             Ügynök                   Összesen

1945–1956.                      88                497              11                         596

1957–1963.                      105              856              40                         1001

1964–1969.                      166              1358            40                         1564

1970.                              24                260              9                           293

1971.                              33                257              11                         301

1972.                              12                232              17                         261

1973.                              25                307              14                         346

1974.                              52                432              16                         500

1975.                              42                541              23                         606

1976.                              40                729              25                         794

1977.                              12                365              5                           382

Összesen:                        599              5834            211                       6644

 

Budapest, 1977. november

 

Megjegyzés:

A fenti táblázat a BM Határőrség Felderítő Osztály által foglalkoztatott hálózati személyek (400 fő) adatait is tartalmazza.

 

 

Belügyminisztérium                                                   Szigorúan titkos!

III)7. Osztály                                                          Különösen fontos!

6. sz. melléklet

 

A hálózat állampolgárság szerinti alakulása 1977. június 30-án

 

Tmt             Tmb             Ügynök                   Összesen

magyar                            597              5747            181                       6525

szoc. országok állampolg.    -                 4                 -                           4

harmadik világ orsz. áp.      1                 14                -                           15

kettős állampolgár              -                 1                 -                           1

kapitalista orsz. áp.            -                 67                30                         97

hontalan                          1                 1                 -                           2

Összesen:                        599              5834            211                       6644

 

Kapitalista országok állampolgára 97 fő, közülük:

angol                     1 fő

ausztrál                  1 fő

bolíviai                   1 fő

finn                       1 fő

francia                            3 fő

görög                     3 fő

holland                   1 fő

iraki                       1 fő

iráni                       2 fő

indonéz                  1 fő

izraeli                     1 fő

japán                     1 fő

jemeni                    1 fő

jordán                    1 fő

kanadai                  3 fő

ny. német               12 fő

olasz                     9 fő

osztrák                  49 fő

perui                      1 fő

svájci                    1 fő

svéd                      1 fő

USA                       1 fő

Uruguay                 1 fő

                            Összesen:               97 fő

 

Budapest, 1977. november

 

Megjegyzés:

A fenti táblázat a BM Határőrség Felderítő Osztály által foglalkoztatott hálózati személyek (400 fő) adatait is tartalmazza.

 

[ÁBTL 1.11.1. 45-161/3/1977. Írógéppel írt, harmincnégy oldalas, aláírással hitelesített tisztázat.]