1956. október 8. A belügyminiszter 94. számú parancsa Az államvédelmi szervek ügynöki munkájának alapelvei című instrukció módosításáról

Magyar Népköztársaság                                                               Szigorúan titkos,

Belügyminisztériuma                                                                    Különösen fontos!

 

2-10/94/1956.

 

A Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 94. számú parancsa

Budapest, 1956. október 8-án

 

1955. február 9-én, 6. sz. parancsom mellékleteként kiadtam „Az államvédelmi szervek ügynöki munkájának alapelvei”-t. Az eltelt idő tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az alapelvek betartásával az ügynökséggel való munkában értek el eredményeket a szocialista törvényesség megszilárdításában, az ellenség elleni harcban. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy több helyen az alapelveket nem tartották be, és törvénysértéseket követtek el. Több esetben az ügynökségeket nem az alapelvekben meghatározott céllal és módon szervezték be, használták fel.

Az államvédelmi szervek ügynökséggel való munkájában a szocialista törvényesség megszilárdítása, az ügynökség célszerű beszervezése és felhasználása, az elmúlt időben az operatív munkában szerzett jó tapasztalatok általánosítása és gyakorlatban való felhasználása szükségessé tette az 1955. február 9-én kiadott alapelvek bizonyos kiegészítését.

A módosított „Az államvédelmi szervek ügynöki munkájának alapelvei” című okmányt kiadom. Az alapelvek elsajátítása és gyakorlatban való alkalmazása érdekében megparancsolom:

1.      A BM államvédelmi főosztályok és önálló osztályok vezetői tegyék beható oktatás tárgyává a módosított szabályzatot, és biztosítsák, hogy az operatív állomány munkáját ennek alapján végezze.

A Belügyminisztérium Személyzeti Főosztály Tanulmányi és Kiképzési Osztálya a módosított alapelvekben meghatározott új kérdések ismertetésére, helyes értelmezésére és megmagyarázására dolgozzon ki két előadást.

2.      Az előadásokkal egybekötve meg kell szervezni az operatív alapelvek feldolgozását, hogy az operatív állomány azt helyesen értelmezze, és munkájában alkalmazza. Az alapelvek oktatását 1956. november 1-jén meg kell kezdeni és november 31-éig be kell fejezni.

3.      A Dzserzsinszkij Államvédelmi Tiszti Továbbképző Iskola parancsnoka gondoskodjon arról, hogy az 1956–57-es tanévben az iskolán az oktatást a kiegészített alapelvek alapján végezzék.

 

Jelen parancsommal az 1955. február 9-én kiadott „Az államvédelmi szervek ügynöki munkájának alapelvei” c. okmányt hatályon kívül helyezem és bevonom.

 

Piros László s.k.

államvédelmi altábornagy,

Belügyminiszter.

 

 

Belügyminisztérium                                                                     Szigorúan titkos,

                                                                                    különösen fontos!

 

Jóváhagyom:

Piros László áv. altbgy.

a Magyar Népköztársaság Belügyminisztere

Budapest, 1956. október 8.

 

Az államvédelmi szervek ügynöki munkájának alapelvei

 

A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma államvédelmi szerveinek munkáját a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Kormány vezetése alatt szervezi és hajtja végre. Munkájáról az MDP Központi Vezetőségének és a Kormánynak számol be. A Belügyminisztérium államvédelmi szervei munkájának alapját a Párthoz, a Kormányhoz, a hazához, a néphez való hűség képezi.

Az államvédelmi szervek védelmezik a Magyar Népköztársaság állambiztonságát. Védik és óvják Népköztársaságunk állami, gazdasági és társadalmi rendjét, a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit az imperialista, kapitalista hírszerző szervek, a reakciós külföldi emigráns központok ügynökei és a belső ellenséges erők mindenfajta aknamunkájával szemben. Feladatuk idejében felderíteni és megakadályozni a párt és a kormány politikájának, a szocializmus építésének aláásására, akadályozására irányuló ellenséges tevékenységet, leleplezni és ártalmatlanná tenni az államellenes bűncselekmények elkövetőit.

 

Az államvédelmi szervek feladatai elsősorban:

1.   Felderíteni és megakadályozni az imperialista, kapitalista hírszerző szervek országunk ellen irányuló kémtevékenységét. Leleplezni az ellenséges külföldi központok által irányított szabotázs, kártevő, diverziós, terror és egyéb államellenes cselekményeket. Felderíteni az imperialista, kapitalista országok és egyéb szervezetek (Vatikán stb.) hírszerző- és elhárító szerveinek a Magyar Népköztársaság, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló terveit, szándékait, aknamunkájuk módszereit, behatolási csatornáikat és a belső reakciós erőkkel, csoportokkal való kapcsolataikat.

2.        Védeni a fegyveres erőket és szerveket a katonai, ipari, közlekedési, mezőgazdasági objektumokat, kül- és belkereskedelmi szerveket, tudományos-, kutató- és tervező intézeteket, kulturális intézményeket és szerveket a kémek, diverzánsok, terroristák és más reakciós, ellenséges elemek behatolása ellen. Felderíteni és felszámolni az ország területén működő illegális ellenforradalmi szervezeteket, szervezkedéseket.

3.   Biztosítani a párt és a kormány vezetőinek védelmét, biztonságát. Az államtitkok védelmét, a párt és állami titkos levelek és anyagok továbbítását.

4.   Megszervezni az országba érkező imperialista államok gyanús állampolgárainak ellenőrzését. Ellátni a ki- és beutazásokkal, útlevél ügyekkel kapcsolatos feladatokat.

5.        A párt és kormány külön megbízása alapján irányítani és ellenőrizni a Magyar Népköztársaság illetékes minisztériumi és hivatali rejtjelező munkáját. Megszervezni és ellátni az országon belüli rejtjeles összeköttetés feladatait. Megfelelő irányokban rejtjelfejtő munkát végezni.

6.        Őrizetbe venni, előzetes letartóztatásba helyezni az államellenes bűnözőket a Büntető Perrendtartás és a Büntető Törvénykönyv, valamint más törvényes rendelkezés alapján.

 

Az operatív beosztottak és vezetők rendelkezésére álló különleges, titkos eszközök felhasználásától és felhasználási módjától nagymértékben függ a fent felsorolt feladatok sikeres végrehajtása. A rendelkezésre álló legalapvetőbb eszköz, amely nélkül az eredményes munka lehetetlen: az ügynökség.

 

Az ügynökség osztályozása

 

Az ügynökség a Belügyminisztérium államvédelmi szerveinek titkos apparátusa. Az ügynökség az operatív beosztottak által végzett helyes vezetés és nevelés mellett alkalmas arra, hogy biztosítsa az imperialista hírszerző és egyéb ellenséges elemek aknamunkájának megfelelő időben történő felderítését és megakadályozását.

Az ügynök a legkvalifikáltabb titkos munkatárs, aki rendelkezik olyan szükséges személyi tulajdonságokkal, hírszerző lehetőségekkel, közvetlen vagy közvetett kapcsolatokkal az ellenséges kontingens felé, melyek alkalmassá teszik arra, hogy bejusson az ellenséges körökbe, és megnyerje azok bizalmát.

 

Az ügynök feladata: az operatív beosztott vezetése alatt felderíteni az imperialista hírszerzőszervek kémeit, terroristáit, diverzánsait, a belső reakció szervezeteit, csoportosulásait, valamint ezek aknamunkáját. Erről értesíti a Belügyminisztérium szerveit. Különleges esetekben, amikor az ügynöknek jelzés adásra nincs lehetősége a készülő terror, diverzió, hazaárulási akcióról, köteles intézkedni a bűncselekmény megakadályozására anélkül, hogy felfedné önmagát mint az államvédelmi szerv titkos munkatársát.

 

Az ügynököket feladataiknak megfelelően az alábbi osztályozás szerint különböztetjük meg:

1.        Belső ügynök: Elsősorban osztályidegen állományból, főleg ellenséges körből szervezzük be. Beszervezéséig esetleg ellensége tevékenységet fejtett ki, azonban a beszervezés folyamán őszinte vallomást tett saját és társai bűnös tevékenységéről, így beszervezhető. Az ügynök beszervezésének pozitív oldala, hogy helyzetéből kifolyólag módjában áll rendszeresen jelenteni a Belügyminisztérium szervei részére a feldolgozás alatt álló személyek terveit és célkitűzéseit. A Belügyminisztérium szervei a belső ügynöki építésénél konkrét ügyben a beszervezésen kívül a bevezetést is alkalmazzák. A bevezetés operatív kombináció segítségével történik.

2.        Utazó ügynök: Felhasználjuk egyes területeken, az operatív helyzet és az ellenséges elemek tömörülési helyeinek felderítésére. Utazó ügynöknek olyan személyt használunk, aki kapcsolatokkal rendelkezik az ország különböző területein, és természetes vagy mesterségesen megteremtett operatív helyzet segítségével behatol az ellenséges körbe. Utazó ügynököt használunk abban az esetben is, ha a Belügyminisztérium helyi államvédelmi szervei nem rendelkeznek megfelelő ügynökkel, vagy a már meglevő ügynökség ellenőrzése szükségessé válik. Felhasználható az utazó ügynök szervezetek, csoportok, vagy egyes személyek feldolgozásánál is.

3.        Beszervező ügynök: Feladata a beszervezési jelöltek tanulmányozása. Beszervező ügynököt a beszervezések végrehajtására csak rendkívüli esetekben lehet felhasználni, amikor az operatív beosztott konspiratív okokból a beszervezést nem hajthatja végre.

4.        Kutató vagy felismerő ügynök: Felhasználhatjuk rejtőző kémek, illegalitásban lévő összeesküvők, egyéb államellenes bűnözők felkutatására. Az ügynök feladata megtalálni és megismerni a bűnözőt. Ebből a célból beszervezhetők ellenséges hírszerzőszervek teljesen leleplezett ügynökei, összeesküvő csoportok tagjai, rejtőző bűnözők kapcsolatai.

5.        Összekötő ügynök: Felhasználhatjuk más ügynökkel való kapcsolat megteremtésére, illetve kapcsolat fenntartására, amikor az operatív beosztott konspirációs, területi vagy egyéb okokból kifolyólag az ügynökkel kapcsolatot nem tarthat. Az összekötő ügynök átveszi a másik ügynöktől a jelentéseket, és átadja az operatív beosztott utasítását. Az összekötő ügynöknek önálló eligazításra nincs joga. Összekötő ügynökként beszervezhetők az ügynök rokonai, közeli ismerősei és más ellenőrzött személyek, akikkel szemben az ügynök bizalommal van.

6.        Informátor: Elsősorban megbízható, a demokratikus rendszerhez közelálló lojális személyek közül szervezzük ellenséges tevékenységet folytató, vagy ilyennel gyanúsítható személyek kapcsolatai, környezete és tevékenysége megfigyelésére. Az informátorok az ügynöki munka feltétlenül szükséges láncszemei. Jelentéseik alapján mód van arra, hogy elmélyüljön az ügynöki operatív munka. Informátorokat szervezhetünk esetenként olyan személyek közül is, akik jelenleg ellenséges tevékenységet nem folytatnak, de múltbeli tevékenységük vagy szociális helyzetük alkalmassá teszik az ellenség bizonyos fokú bizalmának élvezésére.

Informátornak beszervezni nem lehet az MDP szervezeteinek vezetőit, az államapparátus és tömegszervezetek, valamint a társadalmi szervezetek felelős munkatársait. Az MDP tagjait csak egészen kivételes esetekben lehet beszervezni konkrét céllal. Az MDP tagok beszervezése csak miniszteri, illetve miniszterhelyettesi engedéllyel történhet, kivéve a III. Főosztályt, ahol a főosztályvezetőnek ezt a jogot meghagyom.

Az informátorok feladatát hivatali állásuk, érintkezési körük, személyes képességük és tehetségük figyelembe vételével kell megadni. Az informátorokat rezidentúrába lehet csoportosítani, vagyis a kapcsolattartást a rezidens végzi. Az operatív beosztott az informátorok munkáját a rezidensen keresztül vagy személyesen irányítja.

7.   Rezidens: a Belügyminisztérium államvédelmi szerveinek titkos munkatársa. Az operatív beosztott utasításainak megfelelően irányítja a kapcsolattartásra átadott informátorokat. A rezidensre hárul az a feladat, hogy fenntartsa a rendszeres, titkos kapcsolatot az informátorokkal, az informátorokat feladatokkal bízza meg, és átvegye a jelentéseket.

A rezidens feladatát csak úgy tudja végrehajtani, ha rendelkezik megfelelő politikai tudással, általános műveltséggel és olyan hivatali állással, amely lehetőséget nyújt az informátorokkal való találkozásra a környezet gyanújának felkeltése nélkül.

Rezidensként csak politikailag teljesen szilárd, kellő élettapasztalattal rendelkező MDP tag vagy hazafias érzésű pártonkívüli személyeket szervezünk be, akik nem közvetlen feletteseik vagy alárendeltjeik a kapcsolattartásra átadott informátoroknak.

Szigorúan tilos rezidensnek beszervezni olyan párttagot, akinek állami beosztásával ez a megbízatás összeegyeztethetetlen (pl. személyzeti, ellenőrzési stb. szervek vezetői.)

8.   Az ügynökséggel folytatott normális és színvonalas munka biztosítása érdekében a BM szervei szükséges mennyiségű konspirált és találkozási lakást, valamint találkozási helyet szerveznek, amelyek megfelelnek az ügynöki munka követelményeinek.

A konspirált és a találkozó lakások tulajdonosai általában MDP- és DISZ-tagok, egyes esetekben pedig alaposan leellenőrzött, megbízható pártonkívüliek.

 

Az ügynökség kiválasztása, tanulmányozása és beszervezése

 

A Belügyminisztérium államvédelmi szervei operatív munkájukat vonalas és objektumi elv alapján szervezik és folytatják.

A munka sikerét nem csak a világos szervezeti elvek és az operatív erők helyes elosztása határozza meg, hanem az ellenséges kontingensbe bejuttatható ügynökség megfelelő mennyisége és minősége is. Az ügynökséget minden esetben konkrét államvédelmi célokat szolgáló feladatok megoldására kell beszervezni.

A hálózatépítésben legszigorúbban érvényesíteni kell a célszerűséget. Ügynöki beszervezést csak a következő indokok alapján lehet végrehajtani:

Ellenséges tevékenységgel gyanúsítható személy hálózati figyelése.

Ügynök által jelzett, de általa fel nem derített ellenséges tevékenység ellenőrzése.

         Ügynöki bizalmas nyomozás alatt álló személyek (csoportok) hálózati figyelésére párhuzamos ügynökség létesítése.

Egyes ügynökséggel át nem fogott ellenséges kategóriák közé való beépülés ilyen kategóriákból való beszervezések útján.

A beszervezési jelöltek kiválasztása igen fontos munkafolyamat. A helyes kiválasztás és az alapos előzetes tanulmányozás elősegíti az ügynöki apparátus megerősítését, kizárja a kétkulacsos ügynökök, dezinformátorok, árulók és ügynöki munkára alkalmatlan személyek bejutását a hálózatba.

A felületes kiválasztás lehetőséget nyújt az ellenségnek a hálózatunkba való beépülésre.

A beszervezés előkészítése a jelölt sokoldalú tanulmányozásából, múlt és jelenlegi életkörülményeinek alapos tisztázásából áll. A tanulmányozás alatt gyűjteni kell a jelöltre vonatkozó környezettanulmány, életrajzi és egyéb jellemző adatokat. Hálózati operatív úton, valamint egyéb eszközök felhasználásával adatokat kell beszerezni barátairól, életmódjáról, politikai beállítottságáról, érdeklődési köréről, stb. Meg kell állapítani a beszervezés helyére való titkos meghívás módját is.

Ellenőrizni kell az operatív nyilvántartó osztály hálózati és antidemokratikus elemek kartoték-nyilvántartásában, a rendőrség általános és hálózati, a KEOKH, a XII. osztály és a Külső Figyelési Osztály nyilvántartásában: ezzel biztosítjuk a tanulmányozás sokoldalúságát, egyben megakadályozzuk az ismételt beszervezéseket, ellenséges ügynökök és már előbb kétkulacsosságért, dezinformációért stb. kizárt ügynökök bejutását a működő hálózatunkba.

A tanulmányozás során, ha a beszervezési jelöltre vagy kapcsolataira vonatkozóan újabb súlyosan terhelő anyagok mutatkoznak, vagy célszerűtlenség veszélye áll fenn, az operatív beosztott külön jelentést készít vezetője részére, aki dönt a beszervezési jelölt továbbtanulmányozása ügyében.

A beszervezési jelölt tanulmányozása érdekében – ha szükséges és a lehetőség megengedi – felhasználjuk a külső figyelést, az operatív technikát, a hálózati tanulmányozást és a jelölttel való konspiratív megismerkedést.

Az előzetes személyes megismerkedést konspiratív formában kell végrehajtani. Az operatív beosztott a beszervezési jelöltet életkörülményeihez igazodó természetes ürüggyel hívja meg beszélgetésre.

Kerülni kell a beszervezési jelölttel való előzetes megismerkedés módszerének mechanikus alkalmazását.

A tanulmányozás során meg kell állapítani, hogy milyen alapon lehet beszervezést végrehajtani. Leggyakrabban az ügynökséget a hazafias meggyőződése, a rendelkezésünkre álló ellenőrzött terhelő és kompromittáló anyagok alapján, esetenként anyagi alapon szervezzük be. A beszervezés végrehajtható a beszervezés fokozatos módszerével is. A gyakorlatban esetenként a beszervezési alapot együttesen (pl. Terhelő és kompromittáló, terhelő és anyagi) is felhasználhatjuk.

Hazafias meggyőződés alapján a titkos együttműködésre olyan szociális szempontból hozzánk közel álló, a népi demokráciához hű, politikailag megbízható személyek szervezhetők be, akik meggyőződésük alapján szükségesnek tartják, hogy titkosan segítsék a Belügyminisztérium szerveinek munkáját. Egyes esetekben hazafias alapon titkos együttműködésre olyan osztályidegen, ellenséges körből származó személyek is beszervezhetők, akiknél a hazafias meggyőzés alapján elérhető, hogy titkosan támogassák a BM szerveinek munkáját.

Terhelő adatok alapján általában az ellenséges körből származó személyeket szervezzük be, akikkel kapcsolatban olyan államellenes, népellenes tevékenységüket bizonyító anyagok állnak rendelkezésünkre, melyek bírósági eljárás alapját képezhetik.

Kompromittáló adatok alapján általában az osztályidegen rétegekből származó olyan személyeket szervezünk be, akikre környezetük előtt a birtokunkban levő adatok erkölcsi, anyagi, családi stb. okokból súlyosan kompromittálóak.

Anyagi alapon általában olyan osztályidegen személyek szervezhetők be, akik kellő anyagi ellenszolgáltatás fejében hajlandók titkosan segíteni az állambiztonsági szervek munkáját.

Az operatív munka gyakorlatában az ügynököket a leggyakrabban ellenséges kontingensből választják ki: kémrezidentúrák, ellenséges csoportok tagjai vagy olyan személyek közül, akik kapcsolataikon keresztül bejuthatnak az ellenséges kontingensbe.

Azokat a beszervezési jelölteket, akik maguk is folytattak, vagy folytatnak konkrét ellenséges tevékenységet, beszervezni csak akkor lehet, ha a beszervezés előtt őszinte beismerő vallomást tesznek saját és társaik aknamunkájáról. Egyes esetekben, operatív elgondolások alapján az ilyen személyek beszervezése részleges beismerés esetén is lehetséges. Az ellenséges kontingensből, körből beszervezett ügynökök munkáját állandó és alapos ellenőrzés alatt kell tartani.

Ügynökként nem lehet beszervezni: illegális szervezetek, vagy csoportok vezetőit, kémszervezetek vezetőit, kivéve azokat az eseteket, amikor ezek beszervezése lehetőséget nyújt az imperialista hírszerzőszervek vagy a reakciós illegális szervek központjába való beépülésre, vagy ha a vezető beszervezése elősegíti az illegális csoportok bomlasztását.

 

Szigorúan tilos ügynökként beszervezni az MDP tagjait.

 

A titkos munkába való fokozatos bevonás módszerét akkor alkalmazzuk, amikor a titkos együttműködésre nem azonnal teszünk ajánlatot, hanem a beszervezési jelöltet a munkába fokozatosan, az operatív beosztottal folytatott rendszeres, konspirált találkozások, elmélyülő kapcsolat során vonják be.

Fokozatos módszerrel szervezzük be elvi és terhelő alapon az olyan személyeket, akiknél az együttműködés nyílt felvetése visszautasításra találhat, mivel az államvédelmi szervekkel való együttműködést helytelenül értelmezik.

A fokozatos beszervezés úgy történik, hogy a beszervezési jelöltet először kisebb feladatok teljesítésével bízzák meg, és csak a későbbiekben térnek át a konkrét formában végzett munkára. A beszervezési jelöltet tanulmányozó operatív beosztott a tanulmányozás befejezése után jelentést ír a tanulmányozás eredményéről, és javaslatot tesz a beszervezés végrehajtására.

 

A beszervezési jelölt tanulmányozásáról szóló jelentés és a beszervezés terve az alábbi pontokat tartalmazza:

a)     A beszervezést, illetve az ügynök bevezetését szükségessé tevő célok rövid leírása. Ha ellenséges tevékenységgel gyanúsított személyek közé, ügynök által jelentett, de általa fel nem derített ügybe, valamint ügynöki bizalmas nyomozás során válik szükségessé az ügynök beszervezése, világosan meg kell jelölni milyen jellegű ellenséges tevékenységről van szó, milyen úton szereztek tudomást erről az állambiztonsági szervek, az adatok ellenőrzöttek-e, és megfelelően bizonyított-e, hogy valóban ellenséges tevékenységről van szó, s így az ügynöki beszervezés szükséges.

Ha ellenséges csoportok átfogásának céljából válik szükségessé ügynök beszervezése, meg kell jelölni, hogy a feldolgozás alatt álló csoportban a jelölt milyen személyes kapcsolatokkal rendelkezik, és ezt a kapcsolatot milyen megelőző adatok bizonyítják.

b)     A jelölt alkalmasságának és megbízhatóságának rövid indoklása.

c)     A jelölt környezettanulmányi, életrajzi, jellemző és egyéb adatainak részletes felsorolása.

d)     A terhelő (kompromittáló) anyagok felsorolása, megjelölve az ellenséges tevékenység jogi erejű bizonyítékait.

e)     A beszervezés helye és ideje. A beszervezést végrehajtó és a beszervezésen jelenlévők nevei.

f)       A jelölt meghívásának módszerei, távollétének legalizálása.

g)     A beszervezési beszélgetés részletes és átgondolt terve.

h)     Az első eligazítást és a feladatokat.

i)        Intézkedéseket a beszervezés esetleges kudarca esetére.

 

A beszervezés sikerét az előre átgondolt és kidolgozott terv biztosítja, amelyet javaslatban kell lefektetni. A beszervezés menetének alapos leírása biztosítja azt, hogy a beszervezés ténylegesen az előre átgondolt terv szerint történjen.

         Az ügynök, rezidens, informátor beszervezését engedélyezhetik: a központi főosztályok, önálló osztályok vezetői és helyettesei, vidéken: megyei főosztályok vezetői és helyettesei, katonai elhárítási osztályok vezetői és azok helyettesei, közlekedési osztályok vezetői és azok helyettesei.

         Informátor beszervezését engedélyezhetik:

         Központi alosztályok vezetői, határőrkerület felderítő alosztályok vezetői, valamint járási és városi osztályok, budapesti kerületi osztályok vezetői.

         Illegális csoportok vezetőinek, kapitalista országok nagykövetségei, követségei és képviseletei beosztottainak beszervezését a főosztályok és önálló osztályok vezetői személyesen végzik, a belügyminiszter és helyettesei engedélyével.

         Engedélyezés nélkül beszervezéseket lefolytatni tilos.

         A beszervezés megvalósítása a munka legfontosabb befejező folyamata, amelynek során az operatív beosztott konspiratívan találkozik a beszervezendővel és a jóváhagyott tervnek megfelelően végrehajtja a beszervezést.

         A beszervezés megvalósítása a munka legfontosabb befejező folyamata, amelynek során az operatív beosztott konspiratívan találkozik a beszervezendővel és a jóváhagyott tervnek megfelelően végrehajtja a beszervezést.

         A beszervezési jelölt meghívását a beszervezésre előre átgondolt terv szerint kell végrehajtani. A meghívás módszerének meghatározásánál figyelembe kell venni a jelölt életkörülményeit, társadalmi és szolgálati helyzetét, valamint a beszervezés időtartamát.

Titkos előállítást és a beszervezés helyére való konspirált szállítás módszerét alkalmazzuk abban az esetben, ha a beszervezendő személy súlyos kompromittáló anyagok miatt elrejtőzhet, vagy dekonspirálhatja az államvédelmi szervek érdekeit.

         A konspiráció betartása érdekében a beszervezéseket végrehajthatjuk polgári intézmények és a belügyminisztériumi szervek helyiségeiben – a beszervezendő személy lakásán, hivatali helyiségében, szállodai szobákban vagy erre a célra speciálisan berendezett konspirált lakásokban. Tilos beszervezéseket végrehajtani párt- és tanácsszervezetek helyiségeiben.

         A hazafias meggyőződés alapján történő beszervezéseknél a beszervezési beszélgetést úgy kell folytatni, hogy a jelölt maga ismerje fel az általa nyújtható segítség jelentőségét és önként ajánlja fel szolgálatait az államvédelmi szerveknek. A konkrét beszervezési beszélgetést csak akkor lehet megkezdeni, ha a beszélgetés során a jelölt részéről olyan megnyilvánulások vannak, amely bizonyítja, hogy hajlandó az együttműködésre. Olyan személyek beszervezésénél, akikkel kapcsolatban kompromittáló anyag nincs, a beszervezés, illetve az együttműködés erőszakolása káros és megengedhetetlen.

         A kompromittáló anyagok alapján történő beszervezésnél, a jelölttel folytatott beszélgetés két fő részből áll. Az első rész: általában a kihallgatásból kompromittáló anyagok alapján és a beismerő vallomás eléréséből. A második rész: a beszervezési beszélgetésből. A kihallgatást pontos terv alapján kell végrehajtani. A terv végrehajtásának a jelölt önkéntes beismerő vallomását kell eredményezni a kihallgató előtt.

         Abban az esetben, ha nincs lehetőség beismerést elérni, fel kell használni a meglévő jogi erejű kompromittáló adatokat.

         Figyelembe kell venni, hogy az anyagok helytelen alkalmazása arra vezethet, hogy a beszervezési jelölt elismer egyes kompromittáló tényeket, azonban nem tesz az igazságnak megfelelő vallomást. Az ilyen személyt le nem leplezettnek kell tekintenünk. Beszervezése nagyon kockázatos és nem célszerű.

         Beszervezéseknél titkos úton szerzett bizonyítékok, T-ellenőrzés, operatív technika anyagainak felhasználása tilos, és nem szabad felhasználni hálózati jelentéseket, adatokat, ha azok nincsenek eléggé ellenőrizve, mert felhasználásuk dekonspirálja az ügynököt.

         Saját bűnös tevékenységének elismerése után a jelöltet ki kell hallgatni bűnös kapcsolataira, és el kell érni, hogy hírszerző vagy kémelhárító jellegű vallomást tegyen. A kihallgatás során nem szabad feltárni a jelöltre és társaira meglévő terhelő adatokat, egyes olyan tények kivételével, amelyekből a beszervezendő személy megértheti, hogy a Belügyminisztérium államvédelmi szervei ismerik életének és bűnös tevékenységének minden részletét.

Saját és bűntársai bűnös tevékenységére vonatkozó teljes beismerő vallomását kihallgatási jegyzőkönyvbe kell foglalni, és alá kell vele íratni. A beszervezendő személy teljes és részletes beismerő vallomása és megbánása a legfontosabb biztosítéka a beszervezés sikerének és elmaradhatatlan feltétele a BM szerveivel való együttműködésnek.

         Fizikai kényszert, durva hangot vagy egyéb törvénytelen eszközt a beszervezés során alkalmazni szigorúan tilos.

         A beszervezendő személy erkölcstelen magatartásának tényeit, intrikáit és személyi titkait – melynek nyilvánosságra hozatala kompromittálják őt – csak abban az esetben szabad felhasználni, ha azok előnyösek a beszervezés menetére. Provokáció a beszervezés során nem engedhető meg.

         A kihallgatás után át kell térni a beszervezési beszélgetésre. Ezt a beszélgetést lehetőleg úgy kell vezetni, hogy a beszervezendő személy tartsa szükségesnek szolgálatainak felajánlását mint kiutat a kialakult helyzetből, és jelölje meg azokat a személyeket, akikről ő tájékoztatni kívánja a Belügyminisztérium szerveit.

         A beszervezési beszélgetés végén írásbeli nyilatkozatot kell íratni a beszervezett személlyel, a Belügyminisztérium szerveivel való titkos együttműködésről. Beszervezéskor a nyilatkozatot csak akkor nem kell felvenni, ha erre a vezető engedélyt, illetve utasítást ad. A fedőnév kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy a fedőnév ne legyen megszégyenítő.

         A nyilatkozat vétele után az ügynököt részletesen ki kell oktatni. Nagyon fontos a konspirációra való kioktatása. Ennek során meg kell magyarázni, hogy otthon, a munkahelyén és társaságban ugyanúgy kell viselkednie mint a beszervezés előtt, mert a magatartásában beállott változások gyanúra adhatnak okot. Részletesen meg kell beszélni vele, mivel legalizálja a távolmaradását családja és ismerősei körében.

         Kompromittáló anyagok alapján beszervezett ügynök esetében az első feladat megadásánál az általa adott vallomásból kell kiindulni. Az első feladat lehetőleg ne haladja meg az általa adott vallomás mértékét. Kiegészítő feladatokat csak a megfelelő nevelés után adunk az ügynöknek, s akkor, amikor a gyakorlati munkában bebizonyította megbízhatóságát. Ez a megállapítás feltétlen szabály az ügynökséggel való munka során.

A beszervezés végrehajtásáról az operatív beosztott köteles részletes jelentést készíteni, amelynek alapján az engedélyt adó vezető jóváhagyja a beszervezést. A jelentésben a beosztottnak le kell írnia a beszervezés egész menetét, értékelni azt, megjelölni benyomásait az újonnan beszervezett ügynökről. A jelentésben rögzíteni kell az ügynöknek adott első feladatot, valamint a kapcsolattartás módját.

         A beszervezés jóváhagyása után az operatív beosztott köteles 48 órán belül beírni az ügynököt a nyilvántartási naplóba és központi hálózati nyilvántartásba venni.

         Központi hálózati nyilvántartásba kell venni úgyszintén az ügynök főbb belső és külső kapcsolatait, akik operatív szempontból érdekesek. Ennek érdekében mindegyikre 6-os számú kartont kell kitölteni.

         Azokat a személyeket, aki a beszervezést nem vállalták, szintén hálózati nyilvántartásba kell venni, a sikertelen beszervezés anyagait, mint B-dossziét át kell adni az irattárnak.

         Az ügynök regisztrálása és a dossziék átvétele után az operatív beosztott B- és munkadossziét fektet fel az ügynökre.

 

[ÁBTL 1.5. 9. kötet 2-10/94/1956. Aláírás és pecsét nélküli huszonöt oldalas nyomtatvány.]