A Betekintő folyóirat közlési és hivatkozási szabályzata

I. A kézirat leadása

Lapunkban elsősorban a politikai rendőrség iratain alapuló, illetve annak történetére vonatkozó tanulmányoknak, valamint bevezetővel és jegyzetapparátussal ellátott forrásközléseknek szándékozunk helyet biztosítani.

A Szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy átdolgozás javaslatával visszaadja a kéziratot a szerzőnek. A közlés céljából való beküldéssel a szerző elfogadja a folyóirat közlési és hivatkozási szabályait. A kézirat szövegét elektronikus formában Microsoft World „.doc” formátumban kérjük a Szerkesztőséghez eljuttatni. A táblázatokat, ábrákat, fotókat kérjük külön fájlban (xls, tiff illetve jpeg formátumban), pontos képaláírással együtt is leadni.

Kéziratot kizárólag az alábbi hivatkozási rendszerrel készítve fogadunk el. A közlésre elfogadott, de nem megfelelő hivatkozásokkal ellátott szöveget visszaküldjük a szerzőnek átdolgozásra. A kézirat maximum másfél-két ív (60.000–80.000 leütés) terjedelmű lehet. A leadott kézirat összegzését (absztrakt) egy külön fájlban kérjük elküldeni. Ennek terjedelme maximum 2500 leütés.

Általában teljes dokumentumot közlünk. Amennyiben csak egyes dokumentumrészletek érdemesek közlésre, a kihagyott részek helyét jelezzük […], a hiány okát végjegyzetben közöljük.

A dokumentumok legendáját (levéltári jelzet, irattani sajátosságok) az adott forrás után a főszövegben, szögletes zárójelek között, kurzívval szedve helyezzük el. Ugyanitt jelezzük a dokumentumon található esetleges kézírásos megjegyzéseket, utasításokat stb.

Az eredeti szöveget a mai helyesírás és központozás szabályai szerint adjuk közre, a szövegben szereplő elgépeléseket, betűcseréket javítjuk. Ettől csak abban az esetben térünk el, ha a szöveg nyelvtani helytelensége információhordozó értékű. Ilyen esetben külön jelezzük, hogy megőriztük az eredeti szöveg hibáit [sic!].

 

II. Hivatkozási konvenciók

Mind az irodalmi, mind a forráshivatkozásokat és egyéb (magyarázó és történeti) megjegyzéseket végjegyzetben kérünk feltüntetni. A hivatkozásokat az alábbi bontásban kérjük:

1. Levéltári források

2. Nyomtatásban megjelent források

3. Sajtó

4. Hivatkozott irodalom

1. Levéltári források

Levéltári források esetében kérjük, rövidített formában hivatkozzon a szerző, s a rövidítést hátul a levéltári források listájában oldja fel. A jelzet minden esetben követi az irat (tétel, stb.) levéltári helyét, a legnagyobb egységtől kiindulva a legkisebbig. Az ÁBTL-ben őrzött források jelzetének megállapításához (kivéve a dossziék) különféle levéltári segédletek (jegyzékek, mutatók) állnak rendelkezésre.

A végjegyzetben javasolt hivatkozási forma dossziék/személyi gyűjtők/működési iratok/parancsok esetében:

ÁBTL 3.1.5. O-19488. 13. Jelentés, 1987. december 15.

ÁBTL 2.8.1. BM (Központ) 15585. Önéletrajz, 1958. szeptember 30.

ÁBTL 1.11.1. 45-13/9/a/1988. Emlékeztető az 1988. május 3-i miniszterhelyettesi értekezletről.

ÁBTL 4.2. 10-21/15/1967. A belügyminiszter 15. sz. parancsa, 1967. július 15.

ÁBTL D. Gy. MOL XIX-B-1-au. 26. d. 1. cs. sz. n. Feljegyzés Szendi György államvédelmi őrnagy bajtárs részére, 1950. december 9.

Források feloldása dossziék/személyi gyűjtők/működési iratok/parancsok esetében:

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL)

3.1.5. Operatív dossziék

O-19488                     „Kabar”

2.8.1. Állambiztonsági szervek nyílt állományú alkalmazottainak iratai

BM (Központ) 15585 Rácz Sándor

1.11.1. Állambiztonsági Miniszterhelyettesi Titkárság iratai

            4.2. Parancsgyűjtemény

            D. Gy. Dokumentációs gyűjtemény

2. Nyomtatásban megjelent források

TRHGY, 1962: 23. (mivel nincs szerkesztő megjelölve)
Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1961.Közzéteszi az Igazságügy Minisztérium közreműködésével a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Feitl, 2000: 34.
Az MSZMP KB Titkárságának jegyzőkönyvei, 1957. július 1.–december 31. Szerkesztő: Feitl István. Budapest, Napvilág Kiadó.

Gyarmati–S. Varga (szerk.), 2006: 23.
Gyarmati György – S. Varga Katalin (szerk.): A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései, 1953–1956. Harmadik kötet. Összeállította és a jegyzeteket készítette: Kajári Erzsébet. Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.

3. Sajtó

Münnich, 1956: 1.
Münnich Ferenc nyilatkozata a Magyar Honvéd munkatársának. Magyar Honvéd, november 12.

Magyar Közlöny, 1956: 621–622.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 36. számú törvényerejű rendelete a rendőrségről szóló 1955. évi 22. számú törvényerejű rendelet kiegészítéséről. Magyar Közlöny, december 30.

4. Hivatkozott irodalom

Értelemszerűen, amennyiben konkrét adatra, bekezdésre, fejezetre hivatkozunk, ott az oldalszám feltüntetése ajánlott, ahol általában egy műre hívjuk fel a figyelmet, ott nincs értelme oldalszámra hivatkozni. Ekkor az évszám után nem kerül pont. A hivatkozott irodalom jegyzéke, a teljes alak, a felhasznált művek után következik, tételes felsorolásban, abc-sorrendben. Csak a ténylegesen végjegyzetben hivatkozott munkákat kérjük feltüntetni! Az irodalmi hivatkozások, a rövid alakok, a fentiekhez hasonló formátum szerint szerepeljenek a végjegyzetben.

Könyv esetében:

Eco, 1992
Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot. Budapest, Gondolat Kiadó.

Amennyiben egy szerzőtől egy évből több műre is hivatkozunk:

Eco, 1992a: 11.
Eco, 1992b: 20–23.

Több szerző által jegyzett mű esetén a hivatkozási forma:

Rómer–Ipolyi–Fraknói 1981: 89–96.
Rómer Flóris – Ipolyi Arnold – Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás. Budapest, Gondolat Kiadó.

Külföldön kiadott mű esetében:

MacRae, 1982: 5–6.
MacRae, Donald G.: Weber. Glasgow, Fontana – William Collins ed.

Szerkesztett könyv:

Benkő (szerk.), 1967: 3.
Benkő Lóránd (szerk.):A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. A–Gy. 1. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Gyűjteményes kötet tanulmánya:

Hajnal, 1986: 624–645.
Hajnal István: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. In Helyünk Európában. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. 1. köt. Szerkesztette: Ring Éva. Budapest, Magvető Kiadó.

Komoróczy, 1995: 210–278.
Komoróczy Géza: A babiloni fogság. In uő: Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Az értelmiség felelőssége az ókori Keleten. Budapest, Osiris Kiadó.

Folyóirat cikk

Böröcz, 1995: 28–29.
Böröcz József: Színlelt nagy átalakulás. Politikatudományi Szemle, 5. sz.

Murányi, 1996: 85.
Murányi Gábor: Fejtő Ferenc és a szociáldemokrácia. HVG, 13. sz., március 30.

III. Névmagyarázatok:

Austerlitz, Friedrich (1862–1931) osztrák szociáldemokrata újságíró, politikus. 1889-től….

IV. Betekintő cikkek formázása:

Betűtípus: Times New Roman

Betűméret: főszöveg: 10, cím: 14.

Szimpla sorköz.